Egészség és a Betegség
1. Fehérjeszintézis:A felesleges aminosavak felhasználhatók fehérjeszintézisre, akár új fehérjék építésére, akár a sérültek helyreállítására. Ez a folyamat elengedhetetlen a növekedéshez, a szövetek helyreállításához és a sejtfunkciók fenntartásához.
2. Glükoneogenezis:Ha a szervezetben elegendő mennyiségű szénhidrát és zsírsav van, a felesleges aminosavak a glükoneogenezisnek nevezett folyamat révén glükózzá alakulhatnak. Ez elsősorban a májban és a vesében fordul elő. A glükóz a szervezet fő energiaforrása, és a glükoneogenezis segít fenntartani a glükóz homeosztázist, ha alacsony a szénhidrátbevitel.
3. Dezamináció:A felesleges aminosavak dezaminálásnak nevezett folyamaton eshetnek át, ahol az aminocsoportot eltávolítják az aminosavból. A dezamináció elsősorban a májban történik. A kapott vegyületeket ezután különféle intermedierekké alakítják, amelyek felhasználhatók az energiatermelésben vagy az anyagcsere-utakban. Az aminocsoport nitrogénje karbamidként, salakanyagként ürülhet ki a vesén keresztül.
4. Ketogenezis:Bizonyos esetekben, különösen éhezés vagy alacsony szénhidrátbevitel időszakában, a felesleges aminosavak ketontestekké alakulhatnak át a ketogenezisnek nevezett folyamaton keresztül. Ez elsősorban a májban fordul elő. Alacsony glükózszint esetén a ketontestek alternatív energiaforrásként szolgálhatnak az agy és más szövetek számára.
5. Tárolás:Néhány aminosav rövid ideig tárolható a vázizmokban és más szövetekben aminosavkészletként. Ezeket a tartalékokat fokozott fehérjeszintézis vagy energiaigény idején lehet igénybe venni.
Fontos megjegyezni, hogy az aminosav-anyagcsere szabályozása egy összetett folyamat, melyben különböző hormonok és jelátviteli útvonalak vesznek részt. A szervezet célja az aminosavak egyensúlyának fenntartása a fehérjeszintézis, az energiatermelés és az általános metabolikus homeosztázis optimalizálása érdekében.