1. Alkohol-dehidrogenáz (ADH): Az alkohol metabolizmusának kezdeti lépése a májsejtekben történik. Az ADH az etanolt acetaldehiddé alakítja, egy mérgező anyaggá, amely felelős az alkoholfogyasztás számos káros hatásáért. Az ADH jelen van a máj citoszoljában, és az elsődleges enzim, amely az alkohol kezdeti oxidációjáért felelős.
2. Acetaldehid-dehidrogenáz (ALDH): Az acetaldehidet a májsejtekben található másik enzim, az ALDH tovább metabolizálja. Az ALDH az acetaldehidet acetáttá alakítja, egy ártalmatlan anyaggá, amelyet a szervezet tovább tud bontani és energiaként felhasználni.
3. Microsomal Ethanol-Oxidizing System (MEOS): Az ADH-n és az ALDH-n kívül a MEOS-on keresztül kis mennyiségű alkohol metabolizmus is végbemegy. A MEOS a májsejtek sima endoplazmatikus retikulumában található, és hozzájárul az alkohol anyagcseréhez, különösen magas alkoholfogyasztás esetén.
4. Kataláz és citokróm P450 enzimek: A katalázt és a citokróm P450 enzimeket érintő kisebb utak is szerepet játszanak az alkohol metabolizmusában, de ezek hozzájárulása viszonylag csekély az ADH-hoz és az ALDH-hoz képest.
5. Kiválasztás: Amint az alkohol acetáttá metabolizálódik, bejut a véráramba, és különféle utakon ürülhet ki a szervezetből, beleértve a vizeletet, a leheletet és a verejtéket.
Az alkohol metabolizmusának sebessége egyénenként változó, és számos tényezőtől függ, beleértve a nemet, az életkort, a testsúlyt, a májfunkciót és az elfogyasztott alkohol mennyiségét. Egyes egyének genetikai eltérései lehetnek, amelyek befolyásolják az ADH vagy ALDH aktivitását, ami az alkohol metabolizmusának eltérő sebességéhez vezet.
Fontos megjegyezni, hogy a túlzott alkoholfogyasztás túlterhelheti a szervezet azon képességét, hogy hatékonyan lebontja az alkoholt, ami mérgezést, szervkárosodást és egyéb egészségügyi problémákat okozhat. Ezért kulcsfontosságú, hogy mértékkel fogyasszuk az alkoholt, és kerüljük a túlzott ivást.