Mi az a hiperketonémia?

Hiperketonémia Olyan állapotra utal, amelyet a véráramban a ketonok kórosan emelkedett szintje jellemez. A ketonok olyan anyagok, amelyek akkor keletkeznek, amikor a szervezet szénhidrát helyett zsírt éget energiaként. Jellemzően növekszik a koplalás vagy az alacsony szénhidrátbevitel időszakában.

A „hiperketonémia” kifejezést gyakran felcserélhetően használják a „ketózissal”, egy olyan anyagcsere-állapottal, amelyben a szervezet nagymértékben támaszkodik a ketonokra, mint elsődleges energiaforrásokra. Normál körülmények között a máj csak kis mennyiségű ketont termel. Amikor a szervezet glükózigénye meghaladja az élelmiszerekből és glikogénraktárakból rendelkezésre álló készletet, a máj jelentősen növeli a ketontermelést, hogy alternatív tüzelőanyag-forrást biztosítson a test különböző szöveteinek, különösen az agynak és az izmoknak.

Ha azonban túlzottan felhalmozódnak a ketonok a vérben, ez bizonyos betegségekre vagy étrendi egyensúlyhiányra utalhat. A megemelkedett ketonszint felborulhat a szervezet sav-bázis egyensúlyában, ami ketoacidózisnak nevezett állapothoz vezethet. Az elhúzódó vagy súlyos hyperketonémia további kiszáradást, elektrolitzavarokat és egyéb szövődményeket eredményezhet, ha nem kezelik.

A hiperketonémia gyakori okai a következők:

1. Cukorbetegség: A nem kontrollált cukorbetegségben, különösen az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő egyéneknél az elégtelen inzulinszint akadályozza a sejteket a glükóz hatékony energiafelhasználásában. Ez a zsír fokozott lebomlásához és az azt követő ketonok termeléséhez vezet, mivel a szervezet igyekszik kielégíteni energiaigényét.

2. éhezés vagy súlyos kalóriakorlátozás: A hosszan tartó koplalás vagy a nagyon alacsony kalóriatartalmú diéták kimeríthetik a szervezet glikogénraktárait, és arra kényszeríthetik, hogy a zsíranyagcserére támaszkodjon, ami megemelkedett ketonszintet eredményez.

3. Alkoholizmus: A túlzott alkoholfogyasztás megzavarhatja a glükóz anyagcserét, és ketontestek felhalmozódásához vezethet.

4. Bizonyos anyagcserezavarok: Az olyan állapotok, mint a zsírmájbetegség, a mitokondriális rendellenességek és néhány genetikai rendellenesség befolyásolhatják a ketontermelést és az anyagcserét, ami hiperketonémiához vezethet.

A legtöbb esetben az enyhe vagy közepesen súlyos hiperketonémia általában étrendi módosításokkal kezelhető, például a szénhidrátok újrabevitelével vagy a teljes kalóriabevitel módosításával. Súlyos vagy mögöttes egészségügyi állapotokkal összefüggésben azonban az azonnali orvosi ellátás elengedhetetlen a lehetséges szövődmények megelőzése érdekében.