Miért kerül víz a hipotóniás oldatba helyezett sejtbe?

Ha egy sejtet hipotóniás oldatba helyezünk, az ozmózis következtében víz kerül a sejtbe. Az ozmózis a víz mozgása egy féligáteresztő membránon egy alacsonyabb oldottanyag-koncentrációjú területről egy magasabb oldottanyag-koncentrációjú területre. Ebben az esetben a hipotóniás oldatban a sejt belsejéhez képest kisebb az oldott anyagok koncentrációja, így a víz beköltözik a sejtbe, hogy kiegyenlítse a koncentrációkat.

Íme a folyamat részletesebb leírása:

1. Koncentráció gradiens:A hipotóniás oldatban az oldott anyagok, például sók és szerves molekulák koncentrációja alacsonyabb, mint a sejt belsejében. Ez koncentráció gradienst hoz létre, ahol a sejten belül magasabb, kívül pedig alacsonyabb az oldott anyag koncentrációja.

2. Féligáteresztő membrán:A sejtmembrán féligáteresztő, vagyis lehetővé teszi bizonyos molekulák és ionok átjutását, míg másokat blokkol. A vízmolekulák szabadon mozoghatnak a sejtmembránon, míg a legtöbb oldott anyag nem.

3. Ozmotikus nyomás:Az oldott anyag koncentrációjának különbsége a sejt belsejében és kívül ozmotikus nyomást hoz létre. Az ozmotikus nyomás az az erő, amely a vizet a membránon keresztül mozgatja, hogy kiegyenlítse a koncentrációkat.

4. Vízmozgás:Mivel a sejten kívül nagyobb az ozmotikus nyomás, a vízmolekulák a hipotóniás oldatból a sejtbe költöznek. Ez a beáramló víz hatására a sejt kitágul, és felpuhul.

Fontos megjegyezni, hogy a víz sejtbe jutásának mértéke a koncentráció gradiensétől és a sejtmembrán permeabilitásától függ. Ha a koncentráció-különbség jelentős, a sejt túlzott megduzzadását, sőt felrobbanását tapasztalhatja, amit sejtlízisnek neveznek.