Egészség és a Betegség
1. Artériás rendszer :Az artériás rendszerben a hajtónyomás a szív pumpáló tevékenységéből származik. Amikor a szív összehúzódik (szisztolé), nyomást generál, amely oxigénnel dúsított vért juttat az artériákba. Ezt a magas nyomást az artériákban szisztolés vérnyomásnak nevezik.
2. Vénás rendszer :A vénás rendszerben a hajtónyomás elsősorban a vázizom-pumpa következménye, amely segíti a vér visszajuttatását a szívbe a gravitáció ellenében. Ahogy a vázizmok összehúzódnak, összenyomják a szomszédos vénákat, növelve bennük a nyomást, és megkönnyítve a vér áramlását a szív felé. Ez a mechanizmus különösen fontos a végtagokban, ahol a gravitáció miatti hidrosztatikus nyomás ellentétes a véráramlással.
3. Légzőrendszer :A légzőrendszer az intrathoracalis nyomásváltozást előidéző szerepe révén hozzájárul a keringési rendszer nyomásának növeléséhez. Az inspiráció során a mellüreg kitágul, negatív intrathoracalis nyomást hozva létre. Ez a negatív nyomás segíti a szív feltöltődését és elősegíti a vénás visszatérést. A kilégzés során megnő az intrathoracalis nyomás, ami elősegíti a vér kijutását a szívből és az artériákba.
4. Nyirokrendszer :A nyirokrendszerben a folyadékáramlás elsődleges hajtóereje az intersticiális terek és a nyirokerek közötti nyomáskülönbség. Ahogy a folyadék felhalmozódik az intersticiális terekben, hidrosztatikus nyomást hoz létre. Amikor ez a nyomás meghaladja a nyirokereken belüli nyomást, megkönnyíti a folyadék mozgását ezekbe az erekbe, majd vissza a véráramba.
Fontos megjegyezni, hogy számos más tényező, mint például az erek tónusa, a vér viszkozitása és az erek rugalmassága szintén befolyásolja a testen belüli folyadékáramlás dinamikáját. A fent említett mechanizmusok által generált nyomásgradiensek azonban alapvető hajtóerőt adnak a folyadékok keringési és nyirokrendszeri mozgásának.