A gravitáció jelentős hatással van a vérnyomásra. Íme az elsődleges hatások:
1. Változás magassággal :
- A vérnyomás csökken, ahogy az ember lábról felfelé halad. Ennek az az oka, hogy a szívtől való távolság növekedésével a véroszlop hidrosztatikus nyomása csökken.
- Az ülő vagy fekvő helyzetből való felállás átmeneti vérnyomásesést okozhat a vértérfogat eloszlásában bekövetkező hirtelen eltolódás miatt. Ez egyes egyéneknél szédüléshez vagy szédüléshez vezethet.
2. Testtartási változások :
- A fekvő helyzetből az ülő helyzetbe való átállás általában enyhe vérnyomás-emelkedést eredményez az erek összenyomódása miatti fokozott véráramlási ellenállás miatt.
- Az ülésről az állásra való mozgás azonban jelentősebb vérnyomásesést okoz, mivel a gravitációs erő lefelé húzza a vért a lábak felé, csökkentve az artériák nyomását.
3. Szív- és érrendszeri alkalmazkodások :
- Az emberi szervezet számos kardiovaszkuláris adaptációval rendelkezik a gravitáció hatásainak ellensúlyozására és a vérnyomás fenntartására. Ezek a következők:
- Baroreceptorok:Ezek a szívben és a nagy artériákban található speciális receptorok, amelyek érzékelik a vérnyomás változásait. Olyan reflexeket váltanak ki, amelyek beállítják a szívfrekvenciát, az erek tónusát és a folyadékegyensúlyt, hogy fenntartsák a vérnyomás stabilitását.
- Szimpatikus idegrendszer:A szimpatikus idegrendszer aktiválódása állás közben fokozza a pulzusszámot és az erek összehúzódását okozza, mindkettő hozzájárul a vérnyomás fenntartásához.
4. Ortosztatikus hipotenzió :
- Egyes egyéneknél a szervezet kompenzációs mechanizmusai károsodhatnak, ami ortosztatikus hipotenzióhoz vezethet. Ezt az állapotot a vérnyomás jelentős csökkenése jellemzi felálláskor, ami olyan tüneteket okoz, mint a szédülés, ájulás és homályos látás.