Egészség és a Betegség
Az artériák rugalmas visszarúgása:
Az artériáknak rugalmas falaik vannak, amelyek megnyúlnak, amikor a szív összehúzódik (szisztolé), és visszahúzódik a diasztolé során. Ez a rugalmas visszarúgás segít fenntartani a vérnyomást azáltal, hogy a vért előrenyomja a kisebb erekbe.
Perifériás ellenállás:
A kis erek (arteriolák) véráramlással szembeni ellenállását perifériás ellenállásnak nevezik. Ha a szív nem húzódik össze, az arteriolák enyhén összehúzódnak, növelve a perifériás ellenállást. Ez a szűkület segít fenntartani a vérnyomást azáltal, hogy megakadályozza a vér túl gyors visszaáramlását a szívbe.
Vénás visszatérés:
A vénás visszatérés a vér visszaáramlását jelenti a szívbe a test szöveteiből. A diasztolé alatt a szív ellazulása negatív nyomást hoz létre a mellüregben, ami elősegíti a vér visszaszívását a szívbe. A vázizmok légzés közbeni összehúzódása és a lábizmok pumpáló hatása is segíti a vénás visszaáramlást, biztosítva a folyamatos véráramlást a szív felé.
Szívtartalék:
Az egészséges szívnek van tartalékkapacitása, vagyis szükség esetén növelheti pumpáló erejét. Ha a vérnyomás jelentősen csökken a diasztolé alatt, a szív összehúzódási erejének növelésével reagálhat, ezáltal megemelheti a vérnyomást.
Autonóm idegrendszer szabályozása:
Az autonóm idegrendszer, különösen a szimpatikus részleg, szerepet játszik a diasztolé alatti vérnyomás fenntartásában. Amikor a vérnyomás csökken, a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, ami megnövekedett pulzushoz, az erek összehúzódásához és a szív összehúzódásának fokozódásához vezet, amelyek mind hozzájárulnak a vérnyomás fenntartásához.
Ezek a mechanizmusok összehangoltan működnek annak biztosítására, hogy a vérnyomást akkor is megfelelő szinten tartsák, ha a szív nem aktívan összehúzódik, elősegítve a folyamatos véráramlást a szervekben és szövetekben az egész testben.