Hogyan szabályozható a szívverés?

A szívverést a sejtek egy speciális csoportja, az úgynevezett sinoatriális csomópont (SA-csomópont) szabályozza. A jobb pitvarban található SA-csomó általában a szív "természetes pacemakere" néven ismert. Elektromos impulzusokat generál, amelyek minden szívverést elindítanak, majd a pitvarok összehúzódását okozzák.

A szívverés szabályozása a következőképpen történik:

1. Sinoatriális csomópont (SA csomópont):

- Az SA csomópont speciális sejtekből áll, amelyek veleszületett képességgel rendelkeznek elektromos impulzusok spontán generálására.

- Ezeket az impulzusokat az ionok (főleg nátrium és kálium) áramlása okozza az SA csomópont sejtjeibe és onnan kifelé, ami a membránokon keresztüli elektromos potenciál megváltozásához vezet.

- Az SA csomópont elektromos kisülési ritmusa határozza meg a szívverés alapfrekvenciáját és időzítését.

2. Atrioventricularis csomópont (AV-csomó):

- Az SA-csomó által generált elektromos impulzusok a jobb pitvaron áthaladva elérik az atrioventricularis csomópontot (AV node), amely a pitvarok és a kamrák között helyezkedik el.

- Az AV csomópont kissé késlelteti az elektromos jelet. Ez az enyhe késleltetés lehetővé teszi, hogy a pitvar megteljen vérrel, mielőtt a kamrák összehúzódnak.

3. His és Purkinje szálak kötege:

- Az AV csomópontból az elektromos jel speciális vezető utakon halad tovább:a pitvarok és a kamrák találkozásánál található His köteg, valamint a Purkinje rostok, amelyek az egész kamraizomzaton átnyúlnak.

- A His és a Purkinje rostok kötegei gyorsan továbbítják az elektromos impulzust, biztosítva a kamrai izomrostok összehangolt összehúzódását, ami a kamrák összeszorulásához és a vér szívből való kiszivattyúzásához vezet.

4. Szabályozás az idegrendszer által:

- A szív belső elektromos vezetési rendszerét az idegrendszer befolyásolja és szabályozza.

- A szimpatikus idegrendszer felgyorsítja a szívritmust és növeli az összehúzódás erejét, míg a paraszimpatikus idegrendszer lassítja a szívritmust és csökkenti összehúzó erejét.

- Ezek az autonóm idegi bemenetek a szervezet szükségletei alapján modulálják a pulzusszámot, például fizikai aktivitás, pihenés vagy stressz hatására.

5. Hormonok:

- Bizonyos hormonok, mint például az adrenalin (epinefrin), szintén befolyásolhatják a pulzusszámot. Az adrenalin növeli a pulzusszámot és a kontrakciós erőt, felkészíti a szervezetet a „harcolj vagy menekülj” válaszre.

Összefoglalva, a szív belső elektromos vezetési rendszere, amely az SA-csomóból, az AV-csomóból, a His- és a Purkinje-szálak kötegéből áll, szabályozza a szív ritmusát és pumpáló tevékenységének koordinációját. Ezt az elektromos aktivitást az idegrendszer és a hormonok befolyásolják, hogy a szív működését a test változó igényeihez igazítsák.