1. Levegő lenyelése :Evés vagy ivás közben a levegőt véletlenül lenyeli az étellel és folyadékkal együtt. Ez a lenyelt levegő felhalmozódhat a gyomorban és a belekben.
2. Bélbaktériumok :A bélben több billió baktérium él, amelyek létfontosságú szerepet játszanak az emésztésben. E baktériumok egy része emészthetetlen szénhidrátokat erjeszt, és az erjedés melléktermékeként gázokat termel. A gyakori bűnösök a bab, a lencse, a tejtermékek, a keresztes virágú zöldségek (pl. brokkoli, káposzta) és bizonyos gyümölcsök.
3. Laktóz intolerancia :A laktóz intoleranciában szenvedők nehezen emésztik meg a tejben és tejtermékekben lévő cukrot (laktózt). Amikor ezeket az ételeket fogyasztják, az emésztetlen laktóz eljut a vastagbélbe, ahol a bélbaktériumok fermentálják, és közben gázt termelnek.
4. Malabszorpció :Felszívódási zavar akkor fordul elő, ha a szervezet nem képes megfelelően felvenni a tápanyagokat az elfogyasztott élelmiszerekből. Ennek oka lehet különböző állapotok, például cöliákia vagy Crohn-betegség. Amikor az emésztetlen élelmiszer eléri a vastagbelet, baktériumok általi erjedésnek indulhat, ami gázképződéshez vezet.
5. Székrekedés :Ha a bélmozgás ritka vagy nehezen ürül ki, a széklet felhalmozódhat a vastagbélben. Minél tovább marad a széklet a vastagbélben, annál több idejük van a baktériumoknak az erjesztésre, ami fokozott gáztermelést eredményez.
6. Bizonyos ételek és italok :Egyes élelmiszerek, például bab, lencse, hagyma, fokhagyma, káposzta és szénsavas italok sajátos összetételük és emésztési nehézségük miatt túlzott gázképződést okozhatnak.
7. Orvosi állapotok :Egyes esetekben a túlzott fingás az alapbetegség tünete lehet, mint például az irritábilis bél szindróma (IBS), a divertikulitisz vagy a bakteriális túlszaporodás a vékonybélben.
Amikor a belekben felgyülemlik a nyomás a felgyülemlett gázoktól, a szervezet fingként bocsátja ki azokat a végbélen keresztül. A fingok gyakorisága, mennyisége és szaga az egyéntől és az étrendtől függően változhat.