1. Génazonosításot :
- A genetikai rendellenességgel küzdő és nem szenvedő egyének DNS-szekvenciájának összehasonlításával a kutatók azonosíthatják a rendellenességhez kapcsolódó variációkat, például egyetlen nukleotid változását vagy inszercióját/delécióját. Ezek a variációk segíthetnek azonosítani az érintett specifikus gént.
2. Fehérje funkciót :
- A felelős gén azonosítása után a kutatók tanulmányozhatják annak szekvenciáját, hogy megjósolhassák a kódolt fehérje szerkezetét és működését. A szekvencia információt nyújt a fehérje építőköveiről (aminosavak) és a benne lévő doménekről vagy funkcionális régiókról.
3. Mutációk és fehérjeváltozásokban :
- Az azonosított genetikai variációk a fehérje szekvenciájának megváltozásához vezethetnek, megváltoztathatják annak szerkezetét, és potenciálisan megzavarhatják normális működését. Ezek a változások egy nem működő vagy rosszul működő fehérje termelődését eredményezhetik, vagy befolyásolhatják a fehérje stabilitását, kölcsönhatásait vagy lokalizációját.
4. Funkcionális elemzéset :
- A kutatók különféle technikákat, például in vitro vizsgálatokat vagy sejtmodelleket alkalmazhatnak e mutációk funkcionális következményeinek tanulmányozására. Megvizsgálhatják, hogy a mutált fehérje hogyan befolyásolja a sejtfolyamatokat, például az iontranszportot vagy a fehérje feltekeredését, ami rávilágíthat a genetikai rendellenesség mögöttes mechanizmusaira.
5. Betegség patogenezisének megértése :
- A mutációk fehérjére és sejtműködésre gyakorolt hatásának megértésével a kutatók betekintést nyernek a genetikai rendellenesség molekuláris alapjaiba. Ezek az ismeretek segítik a betegség patogenezisének megértését, és iránymutatást adhatnak a célzott terápiák kidolgozásához.
6. Személyre szabott orvoslást :
- A genetikai mutáció által érintett specifikus fehérje ismerete lehetővé teszi a személyre szabott orvosi megközelítések kidolgozását. Ez magában foglalja olyan terápiák vagy kezelések megtervezését, amelyek a specifikus rosszul működő fehérjét vagy annak útvonalát célozzák a mutáció hatásainak enyhítésére vagy kijavítására.
A cisztás fibrózis esetében például a CFTR génszekvencia azonosítása, majd a CFTR fehérje működését megzavaró mutációk felfedezése a betegség mélyebb megértéséhez vezetett, és megnyitotta az utat a célzott terápiák kidolgozásához. .