1. Kísérlet: Az alkoholfogyasztás jellemzően a kísérletezéssel kezdődik serdülőkorban vagy korai felnőttkorban, amit a kíváncsiság, a társadalmi nyomás vagy a beilleszkedés vágya vezérel. Egyes egyéneknek nagyobb genetikai hajlama lehet a függőségre.
2. Rendszeres használat: Az ismételt alkoholfogyasztás rendszeres vagy túlzott alkoholfogyasztáshoz vezethet, ahol az egyén gyakrabban és nagyobb mennyiségben fogyaszt alkoholt. Ez a pozitív megerősítés miatt következhet be, ahol olyan kellemes hatások tapasztalhatók, mint a relaxáció és a gátlások csökkentése.
3. Toleranciafejlesztés: Amint egy személy továbbra is rendszeresen fogyaszt alkoholt, szervezetében tolerancia alakul ki. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb mennyiségű alkoholt kell fogyasztaniuk, hogy ugyanazokat a hatásokat tapasztalják. A toleranciát az agy alkoholra adott válaszának megváltozása okozza.
4. Függőség: Idővel a rendszeres alkoholfogyasztás fizikai függőséget okozhat. Ha az alkoholfogyasztást hirtelen csökkentik vagy abbahagyják, elvonási tünetek léphetnek fel, például szorongás, álmatlanság, izzadás, remegés, súlyos esetekben pedig görcsrohamok vagy delírium tremens (DT). Ez arra ösztönözheti az egyéneket, hogy folytassák az ivást, hogy elkerüljék ezeket a kellemetlen elvonási hatásokat.
5. Sóvárgás: Az alkoholfüggőség intenzív alkohol utáni vágyhoz vezethet, még akkor is, ha az egyén nem tapasztal fizikai elvonási tüneteket. Ezeket a sóvárgást az agy kémiájában és a jutalmazási utakban bekövetkező változások vezérlik, ami megnehezíti az ember számára, hogy ellenálljon az ivásvágynak.
6. Az irányítás elvesztése: A függőség előrehaladtával az egyének egyre nehezebben tudják ellenőrizni alkoholfogyasztási szokásaikat. Előfordulhat, hogy a negatív következmények, például kapcsolati problémák, munkahely elvesztése vagy egészségügyi problémák ellenére is folytatják az ivást.
7. Folyamatos használat a következmények ellenére: Annak ellenére, hogy az alkohol negatív hatással van az életükre, a szenvedélybetegek gyakran továbbra is használják. Ennek oka lehet az erős sóvárgás, a pszichológiai függőség, és az, hogy képtelenség felismerni függőségük súlyosságát.
Fontos megjegyezni, hogy a függőség egy krónikus, visszaeső betegség, ami azt jelenti, hogy a felépülő egyéneknél előfordulhatnak visszaesések. Megfelelő kezeléssel és támogatással azonban lehetséges a tartós gyógyulás.