1. Pozitív megerősítés: A képek készítése és másoktól kapott pozitív visszajelzések (például kedvelések, megosztások vagy bókok) dopamin felszabadulását idézhetik elő az agyban. Ez a pozitív megerősítés olyan ciklust hozhat létre, amelyben az egyének több képi lehetőséget keresnek, hogy megtapasztalják ugyanazt az örömöt és érvényesülést.
2. Elkerülés: Egyes egyének a fényképezést megküzdési mechanizmusként használhatják, hogy elkerüljék a kényelmetlen érzelmekkel, helyzetekkel vagy társadalmi interakciókkal való szembenézést. Ha elmerülnek a fotózásban, átmenetileg megmenekülhetnek a stresszoroktól.
3. rögeszmés-kényszeres hajlamok: A perfekcionista vagy kényszeres tulajdonságokkal rendelkező egyének megszállottjává válhatnak a "tökéletes" felvétel elkészítésének. Ez ismétlődő viselkedésekhez vezethet, mint például több felvétel készítése ugyanarról a jelenetről, fényképek túlzott szerkesztése, vagy túl sok időt tölthet a fotógyűjtemény rendszerezésével és kezelésével.
4. Társadalmi összehasonlítás: A közösségi média korában folyamatos a képek áradata, amelyek mások életét és tapasztalatait mutatják be. Ez alkalmatlanság érzését keltheti, és nyomást gyakorolhat arra, hogy pozitívan mutassa be magát, ami arra késztet néhány személyt, hogy túlzott képkészítést és posztolást végezzen.
5. A figyelemelterelés és a menekülés: A képek készítése elterelheti a figyelmet a napi kötelezettségekről, a gondokról vagy az unalomról. Egyesek a fényképezést arra használhatják, hogy elmeneküljenek a valóságtól, vagy elkerüljék a mögöttes érzelmi vagy pszichológiai problémákkal való szembenézést.
6. Az irányítás elvesztése: Szélsőséges esetekben az egyének elveszíthetik a kontrollt a fényképezési viselkedésük felett, és szorongást vagy szorongást tapasztalhatnak, ha nem tudnak képeket készíteni, vagy ha nem kapják meg a kívánt megerősítést másoktól.
7. Negatív hatás a jólétre: A túlzott képkészítés negatívan befolyásolhatja az egyén személyes életét, kapcsolatait és általános jólétét. Társadalmi elszigetelődéshez, más kötelezettségek elhanyagolásához, a drága fényképezőgép-felszerelések miatti anyagi megterheléshez, valamint a fotók szerkesztése miatti alváshiányhoz vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy a függőség diagnosztizálása szakszerű értékelést és különféle tényezők mérlegelését igényli, beleértve a súlyosságot, a mindennapi életre gyakorolt hatást és az egyidejűleg előforduló mentális egészségi állapotokat. Ha Ön vagy valaki, akit ismer, jelentős szorongást vagy károsodást tapasztal a túlzott képkészítés miatt, ajánlott mentálhigiénés szakember segítségét kérni a mögöttes pszichológiai tényezők kezelése és az egészségesebb megküzdési mechanizmusok kialakítása érdekében.