1. Denaturáció:A gyomorban a fehérjék sósavval és proteázoknak nevezett enzimekkel találkoznak, amelyek beindítják a denaturációs folyamatot. Ez kibontja és felbontja a fehérjeszerkezeteket, és több felületet tesz lehetővé az enzimatikus emésztés számára.
2. Proteolízis a gyomorban:A pepszin, a gyomor által termelt proteáz, elkezdi a fehérjéket kisebb polipeptidekre bontani. A pepszin savas körülmények között a leghatékonyabb.
3. Proteolízis a vékonybélben:Amint a fehérjék elérik a vékonybelet, a hasnyálmirigy számos emésztőenzimet választ ki, beleértve a tripszint, kimotripszin és karboxipeptidázokat. Ezek az enzimek tovább bontják a polipeptideket kisebb fragmensekre, például aminosavakra és dipeptidekre.
4. Felszívódás:A vékonybél speciális, enterocitáknak nevezett sejtekkel van bélelve, amelyek mikrobolyhokkal (kefeszegélyekkel) rendelkeznek, amelyek növelik a felszívódáshoz szükséges felületet. Az enterociták specifikus transzportmechanizmusokkal rendelkeznek az aminosavak és dipeptidek számára:
- Aminosav felszívódás:Az aminosavak az aktív transzport és a megkönnyített diffúzió révén szívódnak fel. A specifikus transzportfehérjék, mint például a nátrium-függő aminosav-transzporterek, segítik az aminosavakat az enterocita sejtmembránokon keresztül.
- Dipeptid felszívódás:Egyes dipeptidek sértetlenül közvetlenül felszívódhatnak specifikus dipeptid transzportereken keresztül. Az enterocitákon belül ezeket a dipeptideket az intracelluláris peptidázok egyedi aminosavakra bontják.
5. Szállítás a véráramba:Az enterocitákba jutva az aminosavak a máj portális vénáján keresztül a véráramba kerülnek. Ez a véna szállítja a vért a belekből a májba, ahol az aminosavak egy része metabolizálódhat vagy raktározódhat, mielőtt a szisztémás keringésbe kerül.
A felszívódás után az aminosavak az egész szervezetben eljutnak, és különféle célokra felhasználhatók, beleértve a fehérjeszintézist, az energiatermelést és más anyagcsere-folyamatokat.