A fehérje emésztési termékei ezután a bélfalon keresztül szívódnak fel. A fehérje felszívódásának fő helye a jejunum, a vékonybél középső szakasza. A jejunumot bolyhok szegélyezik, kis ujjszerű kiemelkedések, amelyek növelik a bél felületét és segítik a tápanyagok felszívódását.
A bolyhokat enterociták, speciális hámsejtek borítják, amelyek kulcsszerepet játszanak a fehérjék felszívódásában. Az enterociták kefeszegélyekkel, sűrű mikrobolyhok sorral rendelkeznek, amelyek tovább növelik a bélnyálkahártya felületét, és segítik a tápanyagok maximális felszívódását.
Az enterociták kefeszegélye számos fehérjét tartalmaz, amelyek részt vesznek a fehérjék felszívódásában. Ezek a fehérjék a következők:
Peptidázok: Ezek az enzimek a peptideket egyedi aminosavakra bontják.
Szállíttatók: Ezek a fehérjék aminosavakat szállítanak az enterocita membránon keresztül a véráramba.
A fehérjefelszívódás folyamata aktív, energiát igényel a szervezettől ATP formájában. Az energiát arra használják, hogy az aminosavak transzportját az enterocita membránon keresztül koncentrációgradiens ellenében hajtsák meg.
A véráramba kerülve az aminosavakat az egész szervezet sejtjei felhasználhatják fehérjeszintézisre és egyéb célokra.
Összefoglalva, a fehérje vékonybélben történő felszívódásának folyamata a következő lépésekből áll:
1. A fehérjéket a gyomorban peptidekre bontják, majd a duodenumban a hasnyálmirigy proteázai tovább bontják.
2. A peptidek a bélfalon keresztül szívódnak fel a jejunumban.
3. Az enterociták, a jejunumban található speciális hámsejtek kulcsszerepet játszanak a fehérje felszívódásban. Kefeszegélyük olyan fehérjéket tartalmaz, amelyek lebontják a peptideket, és aminosavakat szállítanak a bélnyálkahártyán keresztül a véráramba.