- Károsodott felszívódás: A sérült nyálkahártya befolyásolhatja az elektrolitok, például nátrium-, kálium-, klorid- és bikarbonát-ionok felszívódását a gyomor-bél traktusból. Ez elektrolithiányhoz vezethet.
- Hasmenés: A sugárterápia hasmenést okozhat, amelyet gyakori, laza, vizes széklet jellemez. A hasmenés jelentős elektrolitveszteséget okozhat, különösen a nátrium-, kálium- és bikarbonát-, valamint vízveszteséget.
- Hányás: A hányás a sugárterápia másik gyakori mellékhatása. A hasmenéshez hasonlóan a hányás elektrolitok, például kálium-, klorid- és hidrogénionok, valamint folyadékvesztéshez vezethet.
- Megnövekedett bélszekréció: A sugárzás megváltoztathatja a belek normál szekréciós funkcióját. Ez megnövekedett elektrolit-szekréciót eredményezhet a bél lumenében, ami elektrolit-egyensúlyzavarokhoz vezethet.
- Változások a sav-bázis egyensúlyban: A gyomornyálkahártya károsodása befolyásolhatja a sósav szekrécióját, ami megváltoztathatja a gyomor-bél traktus pH-értékét, és befolyásolhatja az elektrolitok felszívódását és kiválasztását.
E hatások eredményeként a sugárterápiában részesülő személyek elektrolit-egyensúlyi zavarokat tapasztalhatnak, például hyponatraemia, hypokalaemia, metabolikus acidózis vagy metabolikus alkalózis. Ezért az elektrolitszint monitorozása és a megfelelő folyadék- és elektrolitpótlás létfontosságú a sugárterápia során az általános egészség megőrzése és a szövődmények megelőzése érdekében.