1. Hiányosságok az elmeelméletben (ToM):A ToM mások gondolatainak, érzéseinek, szándékainak és hiedelmeinek megértésére és előrejelzésére való képességre utal. Az ASD-vel küzdő egyéneknek gyakran nehézségei vannak a ToM-ben, ami kihívást jelent számukra, hogy megértsék a társadalmi jelzéseket, értelmezzék mások érzelmeit és előre jelezzék mások viselkedését.
2. Gyenge központi koherencia:A központi koherencia a különböző érzékszervi forrásokból származó információk integrálásának képessége, hogy egységes felfogást alkosson. Az ASD-vel küzdő egyének gyenge központi koherenciát mutathatnak, ami nehézségekhez vezethet a társadalmi interakciók koherens egészként való észlelésében. Előfordulhat, hogy konkrét részletekre összpontosítanak, és figyelmen kívül hagyják az általános társadalmi kontextust.
3. Vezetői funkciók hiányosságai:A végrehajtó funkciók egy sor kognitív folyamatot foglalnak magukban, mint például a tervezés, a szervezés, a problémamegoldás, a döntéshozatal és a munkamemória. A végrehajtó funkciók nehézségei hatással lehetnek a társadalmi interakcióra azáltal, hogy befolyásolják a társadalmi problémamegoldást, a társadalmi megítélést és a társas helyzetekben az impulzusok irányításának képességét.
4. Csökkent társadalmi motiváció:Az ASD-vel küzdő egyének szociális motivációja csökkenhet, ami azt jelenti, hogy csökkent az érdeklődésük a szociális interakciók iránt, és a magányos tevékenységeket részesítik előnyben. Ez a szociális jutalmak megtapasztalásának nehézségeire, a szociális szorongásra vagy az érzékszervi érzékenységre vezethető vissza.
5. Atipikus társadalmi jutalomfeldolgozás:Az agy jutalmazó rendszere részt vesz a szociális jutalmak feldolgozásában, mint például a társas interakciókból származó örömérzet. Az ASD-vel küzdő egyéneknél eltérések lehetnek a szociális jutalmak feldolgozásában, ami hozzájárulhat a társadalmi motiváció csökkenéséhez.
6. Érzékszervi feldolgozási különbségek:Az ASD-vel küzdő egyének gyakran atipikus szenzoros feldolgozást mutatnak, ami nehézségekkel jár az érzékszervi információk regisztrálása, értelmezése és rendszerezése során. Ezek az érzékszervi különbségek kihívásokhoz vezethetnek a társas interakciókban, mivel a szociális helyzetek bizonyos szenzoros aspektusait nyomasztónak vagy averzívnek találhatják.
7. Genetikai tényezők:A kutatások azt sugallják, hogy a genetikai tényezők jelentős szerepet játszanak az ASD-ben és a károsodott szociális interakciókban. Több gén és genetikai út is érintett az ASD-ben, bár a pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek.
8. Neurobiológiai rendellenességek:A neuroimaging vizsgálatok szerkezeti és funkcionális különbségeket tártak fel az ASD-vel küzdő egyének agyában, különösen a szociális megismerésben részt vevő régiókban, mint például az amygdala, a prefrontális kéreg és a halántéklebeny.
Fontos megjegyezni, hogy a károsodott szociális interakció az ASD-ben összetett és heterogén tünet. Az itt tárgyalt tudományos magyarázatok némi betekintést nyújtanak a mögöttes mechanizmusokba, de további kutatásra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az ASD-ben előforduló káros szociális interakció okait és jellemzőit.