1. Koleszterinszintézis gátlása: A szimvasztatin a sztatinokként ismert gyógyszerek csoportjába tartozik, amelyek a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-koenzim-A-reduktáz (HMG-CoA-reduktáz) enzim erős inhibitorai. A HMG-CoA reduktáz döntő szerepet játszik a koleszterin bioszintézisében a májban. Ennek az enzimnek a gátlásával a szimvasztatin jelentősen csökkenti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin termelését, amelyet általában "rossz" koleszterinnek neveznek.
2. Az LDL-clearance fokozása: A szimvasztatin nemcsak az LDL-koleszterin szintézisét gátolja, hanem elősegíti a véráramból való eltávolítását is. Növeli az LDL-receptorok számát a májsejtek felszínén, ami az LDL-koleszterin fokozott felvételét és kiürülését eredményezi a keringésből.
3. A trigliceridek csökkentése és a HDL-koleszterinszint emelkedése: Az LDL-koleszterin csökkentése mellett a szimvasztatin-terápia mérsékelten csökkentheti a trigliceridszintet és növelheti a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin szintjét is, amelyet gyakran "jó" koleszterinnek neveznek. A HDL segít a koleszterin elszállításában az artériákban a májba, ahol végül kiválasztódik.
4. Az ateroszklerotikus plakkok stabilizálása: A szimvasztatin a lipidmódosításon túl jótékony hatásokat fejt ki. Azt találták, hogy stabilizálja az ateroszklerotikus plakkokat, csökkenti a plakk felszakadás és az azt követő kardiovaszkuláris események, például szívroham vagy szélütés kockázatát.
Egy CABG-n átesett 70 éves férfibeteg esetében a szimvasztatin beadásának elsődleges célja az emelkedett LDL-koleszterinszint csökkentése. Az LDL-koleszterin csökkentésével a szimvasztatin segíthet megelőzni a további plakkképződést és csökkenti az ismétlődő koszorúér események kockázatát. Csökkenti az új atherosclerotikus elváltozások kialakulásának valószínűségét más artériákban a szervezetben, hozzájárulva a szív- és érrendszeri kockázat általános csökkenéséhez.