Jel késleltetés :A szinapszisok enyhe késleltetést okoznak a neuronok közötti jelátvitelben. Ez a késleltetés a neurotranszmitterek felszabadulásához, a szinaptikus hasadékon való átdiffundálásához, a receptorokhoz való kötődéshez és a posztszinaptikus potenciál létrehozásához szükséges időnek köszönhető. Bár ez a késleltetés jellemzően kicsi, jelentőssé válhat bizonyos neurális áramkörökben, ahol gyors és pontos kommunikációra van szükség.
Hiba lehetősége: A szinapszisok érzékenyek a jelátviteli hibákra. Ezek a hibák különböző tényezők miatt fordulhatnak elő, mint például a neurotranszmitterek felszabadulásának vagy a receptorokhoz való kötődésének kudarca, a neurotranszmitterek enzimek általi lebomlása vagy a szinaptikus átvitelt megzavaró neuromodulátorok jelenléte. Ezek a hibák megzavarhatják az idegi kommunikációt, és neurológiai rendellenességekhez vezethetnek.
Energiafogyasztás :A szinaptikus átvitel energiát igényel, elsősorban ATP (adenozin-trifoszfát) formájában. A neurotranszmitterek felszabadulásának, újrafelvételének és újrahasznosításának folyamata jelentős mennyiségű energiát emészt fel. Ez az energiaigény különösen magas lehet a sűrű szinaptikus kapcsolatokkal és magas idegi aktivitással rendelkező agyi régiókban.
Drogokra és toxinokra való fogékonyság :A szinapszisok érzékenyek bizonyos gyógyszerek és méreganyagok hatására. Egyes gyógyszerek, például a curare, blokkolják a neurotranszmitterek működését a szinapszisokban, ami izombénuláshoz vezet. Hasonlóképpen, bizonyos toxinok, mint például a botulinum toxin (Botox), megzavarhatják a szinaptikus átvitelt, és izomgyengeséget vagy bénulást okozhatnak.
Túlstimulálás lehetősége: Bizonyos körülmények között a szinapszisok túlzottan stimulálódhatnak, ami az "excitotoxicitás" néven ismert jelenséghez vezethet. Ez akkor fordul elő, amikor a neurotranszmitterek, különösen a serkentő neurotranszmitterek, például a glutamát túlzott felszabadulása ionok beáramlását okozza az idegsejtekbe, ami sejtkárosodáshoz, sőt az idegsejtek halálához vezet. Az excitotoxicitás több neurodegeneratív betegségben is szerepet játszik, mint például a stroke és az Alzheimer-kór.
Homeosztatikus plaszticitás: Míg a szinaptikus plaszticitás lehetővé teszi a neuronok számára az alkalmazkodást és a tanulást, homeosztatikus plaszticitási mechanizmusokat is létrehoz, amelyek korlátozhatják a szinaptikus kapcsolatok erősségét, hogy fenntartsák a hálózaton belüli aktivitás egyensúlyát. Ez néha a szinaptikus plaszticitás kívánt eredményének ellen hathat, például bizonyos tanulási és memóriafolyamatok esetében.