Strukturális támogatás: A rostok szilárdságot és szerkezeti támogatást nyújtanak a szöveteknek és szerveknek. Például a kollagénrostok felelősek a kötőszövetek szakítószilárdságáért, míg a cellulózrostok a növényi sejtfalak merevségét biztosítják.
Izomösszehúzódás: Az aktin és a miozin rostok az izomszövet alapvető összetevői, lehetővé téve az izomösszehúzódást és a mozgást.
Sejtmozgás: A citoszkeletális rostok, beleértve a mikrofilamentumokat és mikrotubulusokat, döntő szerepet játszanak a sejtmozgásban, az alak fenntartásában és az intracelluláris transzportban.
Jelátvitel: Egyes szálak, például a közbenső szálak mechanikai jeleket továbbíthatnak a sejten belül, és reagálnak a mechanikai igénybevételre.
Érzékelés és válasz: A szenzoros neuronok gyakran speciális rostokat tartalmaznak, amelyek érzékelik és reagálnak bizonyos ingerekre, például fényre, hangra vagy érintésre.
Szállítás: A rostok elősegíthetik az anyagok mozgását a sejtekben és a szervezetekben. Például a flagella és a csillók hajszerű struktúrák, amelyek folyadékokat vagy részecskéket mozgatnak a felületeken.
Tapadás és kötés: Bizonyos rostok, például az extracelluláris mátrixban találhatók, segítenek a sejtek egymáshoz kötésében és a sejt-sejt kölcsönhatások közvetítésében.
Szigetelés: Egyes rostok, mint például az idegsejteket körülvevő mielinhüvely, szigetelőként működnek, javítva az elektromos jelvezetés hatékonyságát.
Immunválasz: Egyes rostok a szervezet immunválaszának részét képezik, megkönnyítve az idegen anyagok befogását és eltávolítását.
Összességében a rostok sokféle funkcióban vesznek részt, hozzájárulva a biológiai rendszerek szerkezeti integritásához, mozgásához, kommunikációjához és általános működéséhez.