* Ischaemia: Korlátozott vagy elégtelen véráramlás egy szervhez vagy szövethez, ami oxigén- és tápanyaghiányt eredményez.
* Fertőzés: A káros mikroorganizmusok, például baktériumok vagy vírusok behatolása és elszaporodása szövetkárosodást és nekrózist okozhat.
* Toxinok: Bizonyos toxinoknak vagy vegyi anyagoknak való kitettség megzavarhatja a sejtek anyagcseréjét, és sejthalált okozhat, ami nekrózishoz vezethet.
* Trauma: A fizikai sérülés vagy trauma közvetlenül károsíthatja a szöveteket és belső nekrózist okozhat.
* Autoimmun betegségek: Bizonyos autoimmun betegségekben az immunrendszer tévedésből megtámadja az egészséges szöveteket, ami gyulladáshoz, szövetkárosodáshoz és nekrózishoz vezet.
A belső nekrózis számos tünettel nyilvánulhat meg, az érintett szervtől vagy szövettől függően. Fájdalmat, érzékenységet, duzzanatot, elszíneződést és funkcióvesztést okozhat. Súlyos esetekben a belső nekrózis szervi elégtelenséghez, szepszishez és akár halálhoz is vezethet.
A belső nekrózis kezelése általában magában foglalja a kiváltó ok kezelését. Például ischaemia esetén sebészeti beavatkozásokra lehet szükség a véráramlás helyreállítása érdekében. Fertőzések esetén megfelelő antibiotikumokat vagy vírusellenes szereket alkalmaznak a fertőző ágensek leküzdésére. Egyes esetekben szükség lehet a nekrotikus szövet műtéti eltávolítására a további károsodás megelőzése és a gyógyulás elősegítése érdekében.
A belső nekrózis súlyos egészségügyi állapot, amely azonnali diagnózist és kezelést igényel a szövődmények megelőzése és az eredmények optimalizálása érdekében.