Egyes egyének genetikailag hajlamosak lehetnek az asztmára, ami miatt nagyobb valószínűséggel alakul ki ez az állapot.
2. Környezeti kiváltó tényezők:
Bizonyos környezeti kiváltó tényezőknek való kitettség hozzájárulhat az asztma kialakulásához és súlyosbodásához. Ezek a triggerek a következőket tartalmazhatják:
- Allergének:Az olyan allergének, mint a virágpor, a poratka, a háziállatok szőrzete és a penészgomba, az asztmás személy légútjainak gyulladását és beszűkülését okozhatják.
- Légszennyezés:A részecskék, ózon és más légszennyező anyagok irritálhatják a légutakat, és asztmás rohamokat válthatnak ki.
- Légúti fertőzések:A vírusos légúti fertőzések, mint például a megfázás és az influenza, szintén kiválthatnak asztmás rohamokat.
- Stressz:A stressz hatással lehet az immunrendszerre, és súlyosbíthatja az asztmás tüneteket.
3. Higiéniai hipotézis:
A "higiéniai hipotézis" azt sugallja, hogy bizonyos gyakori gyermekkori fertőzésekkel és baktériumokkal való érintkezés hiánya hozzájárulhat az asztma fokozott kockázatához. Ennek az az oka, hogy az immunrendszert számos mikroorganizmus hatásának kell kitenni ahhoz, hogy megfelelően fejlődjön, és megvédje magát az allergiától és az asztmától.
4. Elhízás:
Az elhízás az asztma kialakulásának kockázati tényezője, és ronthatja az asztma tüneteit azoknál az embereknél, akiknél már van ilyen állapot. A pontos mechanizmusok nem teljesen ismertek, de az elhízás a légutak fokozott gyulladásához és az immunválasz megváltozásához vezethet.
5. Változások az életmódban:
Bizonyos életmódbeli tényezők, mint például a dohányzás, a passzív dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya szintén összefüggésbe hozhatók az asztma fokozott kockázatával.
6. Társadalmi-gazdasági tényezők:
Vannak olyan társadalmi-gazdasági tényezők is, amelyek befolyásolhatják az asztma kockázatát, mint például:
- Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés:Előfordulhat, hogy az egészségügyi ellátáshoz korlátozottan hozzáférő egyének nem kapják meg az asztma miatt szükséges diagnózist és kezelést.
- Lakásminőség:A rossz lakáskörülmények, mint például a nem megfelelő szellőzés, a nedvesség és az allergéneknek való kitettség hozzájárulhatnak az asztma kialakulásához és súlyosbodásához.
7. Éghajlatváltozás:
Az éghajlatváltozás és az ehhez kapcsolódó időjárási változások szintén befolyásolhatják az asztma előfordulását. Például a melegebb hőmérséklet és az éghajlatváltozás miatti megnövekedett pollentermelés egyes egyéneknél ronthatja az asztmás tüneteket.