Íme, hogyan befolyásolhatják az autoimmun betegségek, például az ízületi gyulladás az ESR-tesztet:
Fokozott gyulladás:Az olyan autoimmun betegségeket, mint a rheumatoid arthritis (RA) és a szisztémás lupus erythematosus (SLE) krónikus gyulladás jellemzi. Ez a gyulladás különböző gyulladásos mediátorok, köztük citokinek és kemokinek felszabadulásához vezet, amelyek változásokat okozhatnak a vér összetételében és elősegítik a vörösvértestek aggregációját. Ennek eredményeként az ESR megemelkedhet.
Megváltozott vérviszkozitás:A gyulladás a vér viszkozitását (vastagságát) is befolyásolhatja. A fokozott gyulladás a plazmafehérje összetételének megváltozásához vezethet, beleértve a fibrinogén és más akut fázisú fehérjék növekedését. Ezek a változások növelhetik a vér viszkozitását, aminek következtében a vörösvértestek lassabban telepednek le az ESR-csőben, ami megnövekedett ESR-t eredményez.
Változások a vörösvértestek alakjában és méretében:Egyes autoimmun betegségek befolyásolhatják a vörösvértestek alakját és méretét. Például olyan állapotokban, mint a sarlósejtes vérszegénység, a vörösvértestek megnyúlnak és sarló alakúak lesznek, ami megzavarhatja az ESR-csőben való ülepedést. Ez emelkedett ESR-hez is vezethet.
Fontos megjegyezni, hogy az emelkedett ESR önmagában nem diagnosztizál autoimmun betegséget. Ez a gyulladás nem specifikus indikátora, és további vizsgálatokra és értékelésekre van szükség a kiváltó ok meghatározásához. Mindazonáltal az ESR változásai hasznosak lehetnek a betegség aktivitásának nyomon követésében és a kezelésre adott válasz értékelésében autoimmun betegségben szenvedő egyéneknél.