A hő három mechanizmuson keresztül áramlik ki a testből:vezetés, konvekció és sugárzás. Vezetés akkor következik be, amikor a hő közvetlenül kiáramlik a testéből, amikor érintkezik egy hidegebb tárggyal. A konvekció akkor következik be, amikor hidegebb levegő vagy folyadék áramlik a testedre, és magával viszi a hőt. Sugárzásról akkor beszélünk, amikor a testünk infravörös sugárzást bocsát ki, amely a területen bármire átvihető.
A levegő nem túl jó hővezető. Emiatt nem érzi annyira hidegnek a bőrt, amikor kilép egy hideg napon, amíg nincs szél. A víz viszont nagyon jó hővezető. Mivel a víz sűrűbb a levegőnél, sokkal több vízmolekula kerülhet érintkezésbe a bőrrel, és elszállítja a hőt. Valójában a víz körülbelül hússzor hatékonyabban továbbítja a hőt, mint a levegő. Amint belépsz egy úszómedencébe, elkezded elveszíteni a testhőt ezen a vezetési folyamaton keresztül, ezért gyakran "frissítő" érzés.
A párolgás lehűti a testet
Ahogy a víz felmelegszik, vízgőzné párolog. Ez a párolgási folyamat a testhőt is elvezeti a bőrtől, hatékonyan felhasználva a folyékony vizet vízgőzné alakítva. Ezután a vízgőz a környező levegőbe úszik. Ha a körülötted lévő levegő is vízgőzzel telített (ez meleg napokon vagy párás éghajlaton valószínűbb), nem tud több vízgőzt felvenni. Amikor ez megtörténik, ez azt jelenti, hogy nem tudja hatékonyan hűteni magát izzadással, ezért olyan meleg érzés.
Levegő hőmérséklet
Természetesen a levegő és a víz hőmérséklete is szerepet játszik abban, hogy milyen hideget érzünk. Ha a víz hőmérséklete közel van a testhőmérsékletéhez (37 Celsius-fok körül), akkor ne érezze magát túl hidegnek. Ha azonban a víz lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű, például ha egy hideg hegyi patakba ugrik, akkor a testhőmérséklet gyorsan csökken.
Aklimatizáció
Végül a tested megszokja a dolgokat, beleértve a hidegebb vízhőmérsékletet is. Ha rendszeresen úszik 20 és 25 Celsius-fok közötti vízben, akkor azt tapasztalja, hogy pár hét elteltével szervezete több hőt tud megtakarítani, és nem fog annyira fázni.