Genetikai tényezők: A kutatások azt sugallják, hogy az asztmának genetikai összetevője van, és azoknál az egyéneknél, akiknek családjában előfordult már asztma, nagyobb valószínűséggel alakul ki az állapot. Az immunrendszer szabályozásával és a légutak működésével kapcsolatos specifikus géneket potenciális kockázati tényezőként azonosították.
Környezeti tényezők: Különféle környezeti kiváltó tényezők okozhatják vagy ronthatják az asztma tüneteit. A gyakori triggerek a következők:
- Allergének: Az olyan anyagok, mint a virágpor, poratkák, háziállatok szőrzete, penészgombaspórák és bizonyos élelmiszerek (például földimogyoró) allergiás reakciókat válthatnak ki az arra érzékeny egyénekben, ami asztmás rohamokhoz vezethet.
- Légszennyező anyagok: A szennyező anyagok, például ózon, szilárd részecskék és gyárakból és járművekből származó vegyszerek irritálhatják a légutakat, és hozzájárulhatnak az asztmás tünetek kialakulásához.
- Irritáló anyagok: A füst (dohányfüst, tömjén), erős gőzök, vegyszerek és bizonyos illatanyagok irritálhatják a légutakat, és asztmás tüneteket válthatnak ki.
- Légúti fertőzések: A vírusos légúti fertőzések, különösen a korai gyermekkorban, összefüggésbe hozhatók az asztma kialakulásának fokozott kockázatával. A leggyakrabban érintett légúti vírusok a rhinovírus, a légúti syncytial vírus és az influenza.
- Bizonyos gyógyszerek: Egyes gyógyszerek, mint például az aszpirin és más nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ok), asztmás rohamokat válthatnak ki az arra érzékeny egyénekben.
Fontos megjegyezni, hogy az asztma nem egyetlen betegség, hanem egy összetett állapot, amely számos tényezővel jár együtt. Nem minden asztmás tapasztalja ugyanazokat a kiváltó tényezőket, és a genetikai hajlam és a környezeti kiváltó tényezőknek való kitettség kombinációja egyénenként eltérő.