Mit jelent az orvosi terminológia nyílt vagy zárt redukciója?

Az orvosi terminológiában a nyílt redukció és a zárt redukció olyan technikák, amelyeket az ortopédiai eljárások során alkalmaznak a csonttörések és diszlokációk korrigálására.

1. Zárt csökkentés:

- A zárt redukció egy nem sebészi eljárás, amelynek során az orvos manuálisan igazítja át a törött csontokat vagy az elmozdult ízületeket, anélkül, hogy bemetszen.

- Altatásban vagy helyi érzéstelenítésben végzik a fájdalom és az izomgörcsök csökkentésére.

- Az orvos manuális technikákat, húzást vagy gyengéd manipulációt alkalmaz, hogy finoman visszavezesse a csontokat a megfelelő helyzetükbe.

- Zárt redukciót követően az érintett területet rögzíteni lehet gipszekkel, sínekkel vagy fogszabályzókkal, hogy a gyógyulás során a megfelelő beállítás megmaradjon.

2. Nyitott redukció:

- A nyílt redukció, más néven sebészi redukció, egy invazívabb eljárás, amelyet akkor hajtanak végre, ha a zárt redukció nem lehetséges vagy nem elegendő.

- Ez magában foglalja a bemetszést (vágást) a törés helye közelében, hogy közvetlenül hozzáférjen a csontokhoz.

- A sebész szemrevételezéssel megvizsgálja a törést, átállítja a csontokat, és belső rögzítő eszközöket, például lemezeket, csavarokat, rudakat vagy huzalokat használhat a csontok megfelelő helyzetének stabilizálására.

- A belső rögzítés biztosítja a stabilitást és elősegíti a megfelelő gyógyulást.

- Nyílt redukciót követően a bemetszést öltéssel vagy varrattal lezárják, és az érintett területet gyakran immobilizálják a gyógyulás elősegítése érdekében.

Mind a nyitott, mind a zárt redukciós eljárások célja a törött vagy elmozdult csontok anatómiai igazodásának és stabilitásának helyreállítása, lehetővé téve a megfelelő gyógyulást és a funkcionális helyreállítást. A technika megválasztása a sérülés súlyosságától, a csontelmozdulástól és a sebész által az optimális eredmény eléréséhez legjobban megfelelő megközelítéstől függ.