A reálpolitika oka az a tény, hogy a világ összetett és gyakran veszélyes hely. A túlélés és a virágzás érdekében az államoknak késznek kell lenniük arra, hogy mindent megtegyenek érdekeik védelmében. Ez magában foglalhatja az erőszak, a megtévesztés vagy más olyan eszközök használatát, amelyek nem tekinthetők erkölcsösnek vagy etikusnak.
A reálpolitikát gyakran szembeállítják az idealizmussal, amely egy olyan politikai elmélet, amely az erkölcsi és etikai megfontolások fontosságára összpontosít a politikában. Az idealisták úgy vélik, hogy a politikai célok elérésének legjobb módja az elvszerűség és az értékekhez való ragaszkodás, még akkor is, ha ez rövid távú haszon feláldozásával jár.
A realisták viszont úgy vélik, hogy fontosabb a gyakorlatiasság és a világ változó körülményeihez való alkalmazkodás. Azzal érvelnek, hogy a politikában lehetetlen mindig erkölcsösnek vagy etikusnak lenni, és néha nehéz döntéseket kell hozni a nagyobb jó elérése érdekében.
A vita a reálpolitika és az idealizmus között évszázadok óta folyik, és nincs egyszerű válasz arra, hogy melyiknek van igaza. Végső soron a politika legjobb megközelítése valószínűleg a realizmus és az idealizmus kombinációja. Fontos, hogy egyszerre legyen elvi és gyakorlatias, és hogy hajlandó legyen alkalmazkodni a világ változó körülményeihez.