* Szédülés: Ezt számos körülmény okozhatja, beleértve a belső fül problémákat, a fejsérüléseket és a neurológiai rendellenességeket.
* Halláscsökkenés: Ezt a hallójárat, a dobhártya vagy a belső fül sérülése okozhatja.
* Fülzúgás: Ez egy csengő vagy zümmögő hang a fülben, amelyet számos körülmény okozhat, beleértve a fülzsír-összecsapódást, a zajterhelést és a neurológiai rendellenességeket.
* Vertigo: Ez a forgás vagy örvénylés érzése, amelyet számos körülmény okozhat, beleértve a belsőfülproblémákat, a fejsérüléseket és a neurológiai rendellenességeket.
A neuro-otológusok különféle diagnosztikai teszteket alkalmaznak a hallás- és egyensúlyproblémák okának azonosítására. Ezek a tesztek a következőket tartalmazhatják:
* Audiometria: Ez a teszt a hallásérzékenységet méri.
* Elektronisztagmográfia (ENG): Ez a teszt a szemmozgásokat méri az egyensúlyi funkció értékelésére.
* Poszturográfia: Ez a teszt méri a test kilengését az egyensúlyi funkció értékeléséhez.
* Képalkotó vizsgálatok: Ezek a vizsgálatok, például a CT-vizsgálatok és az MRI-vizsgálatok felhasználhatók a belső fül és más olyan struktúrák megjelenítésére, amelyeket hallás- és egyensúlyproblémák érinthetnek.
A neuro-otológusok különféle kezeléseket is alkalmaznak hallás- és egyensúlyzavarok kezelésére. Ezek a kezelések magukban foglalhatják:
* Gyógyszer: A gyógyszerek a szédülés, a halláskárosodás és a fülzúgás kezelésére használhatók.
* Sebészet: Műtétre lehet szükség bizonyos hallás- és egyensúlyzavarok, például az otosclerosis és a Meniere-kór kezelésére.
* Rehabilitáció: A rehabilitációs gyakorlatok segítségével javítható az egyensúlyi funkció.
A neuro-otológia összetett szakterület, amely magas szintű szakértelmet igényel. A neuro-otológusok speciálisan képzettek a hallás- és egyensúlyzavarok diagnosztizálására és kezelésére, és átfogó megközelítést tudnak biztosítani az ilyen betegségekben szenvedő betegek ellátásához.