A holisztikus megközelítés módszerét gyakran alkalmazzák összetett rendszerekben, például biológiai rendszerekben, ökológiai rendszerekben és társadalmi rendszerekben, ahol a rendszer különböző részei közötti kölcsönhatások fontosak a rendszer viselkedésének megértéséhez. Például egy biológiai rendszerben a holisztikus megközelítési módszer azt vizsgálná meg, hogy a test különböző szervei és szövetei hogyan lépnek kölcsönhatásba egymással a homeosztázis fenntartása érdekében, ahelyett, hogy csak az egyes szervekre vagy szövetekre összpontosítana.
A holisztikus megközelítési módszer nem komplex rendszerekben is alkalmazható, például mechanikus rendszerekben vagy számítógépes rendszerekben, ahol a rendszer különböző részei közötti kölcsönhatások fontosak a rendszer viselkedésének megértéséhez. Például egy mechanikus rendszerben a holisztikus megközelítési módszer azt vizsgálná meg, hogy a rendszer különböző sebességfokozatai és karjai hogyan hatnak egymásra a mozgás létrehozása érdekében, ahelyett, hogy csak az egyes fokozatokra vagy karokra összpontosítana.
A holisztikus megközelítési módszer hatékony eszköz a komplex rendszerek megértéséhez, és számos területen használható, beleértve a tudományt, a mérnöki munkát, az orvostudományt és az üzleti életet. Azáltal, hogy a rendszer egészét, nem pedig egyes részeit vizsgáljuk, a holisztikus megközelítési módszer segíthet azonosítani azokat a problémákat és lehetőségeket, amelyek egy redukcionistább megközelítésből nem derülnek ki.