A levegőérzékelő egy érzékelőből áll, amelyet a vércsőbe helyeznek, és a vér elektromos vezetőképességében bekövetkezett változások észlelésére tervezték. Amikor levegő jut a csőbe, az a vezetőképesség változását idézi elő, amit az érzékelő érzékel. Az érzékelő ezután jelet küld a dializáló gépnek, amely riasztást vált ki, és leállítja a véráramlást, hogy megakadályozza a levegő bejutását a páciens véráramába.
A levegőérzékelők a hemodialízis alapvető biztonsági elemei, és általában a szabályozási szabványok előírják őket. Segítenek biztosítani a dialíziskezelés alatt álló betegek biztonságát, és csökkentik a potenciálisan életveszélyes szövődmények kockázatát.