Az az erő, amely a levegőt a tüdőbe hajtja, a légköri nyomás. A légköri nyomás egy adott pont feletti levegő tömege. Tengerszinten a légköri nyomás körülbelül 14,7 font per négyzethüvelyk (psi). Ez azt jelenti, hogy a tested minden négyzetcentiméterére 14,7 psi erő hat.
Belégzéskor a légköri nyomásnál alacsonyabb nyomást hoz létre a tüdejében. Ez a nyomáskülönbség arra készteti a levegőt, hogy a tüdőbe áramoljon. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, annál gyorsabban áramlik a levegő a tüdőbe.
Kilégzéskor a légköri nyomásnál nagyobb nyomást hoz létre a tüdőben. Ez a nyomáskülönbség azt eredményezi, hogy a levegő kiáramlik a tüdőből. Minél nagyobb a nyomáskülönbség, annál gyorsabban fog kiáramlani a levegő a tüdőből.
A légköri nyomás nem az egyetlen olyan erő, amely befolyásolja a légzést. A tüdő és a légzőizmok rugalmassága is szerepet játszik. Azonban a légköri nyomás az elsődleges erő, amely a levegőt a tüdőbe és onnan kivezeti.