1. Társadalmi hatások :A szociális tényezők jelentős szerepet játszanak a dohányzási magatartásban. A kortársak befolyása és az a felfogás, hogy a dohányzás elterjedt a barátok vagy társak körében, arra ösztönözheti az egyéneket, különösen serdülőkorban, hogy kísérletezzenek a dohányzással.
2. Stresszoldás :A nikotinnak gyakran nyugtató és ellazító hatása van. Vannak, akik a dohányzást a stressz vagy a szorongás enyhítésére szolgáló megküzdési mechanizmusként használhatják, még akkor is, ha ez nem nyújt hosszú távú megoldást a stressz kezelésére.
3. Öröm :Egyes egyének pillanatnyi élvezetet tapasztalhatnak a dohányzás ízéből, szagából és megnyugtató érzéséből, ami a szokás megerősödéséhez vezet.
4. Súlyszabályozás :Van egy tévhit, hogy a dohányzás segíthet a testsúly fenntartásában vagy az étvágy visszaszorításában, bizonyos dohányosoknál megfigyelt fogyás alapján. A dohányzás azonban nem hatékonyan kezeli a súlyt, és számos negatív egészségügyi hatással jár.
5. Unalom :Vannak, akik dohányoznak az idő kitöltése vagy az unalom leküzdése érdekében. Ez a szokás gyakran összefügg más vonzó tevékenységek vagy stratégiák hiányával az unalom leküzdésére.
6. Függőséget okozó tulajdonságok :A nikotin erősen addiktív anyag, amely a dohánytermékekben található. Amint egy személy elkezd dohányozni, a nikotin függőséget okozhat, amely megnehezíti a leszokást.
Kulcsfontosságú a dohányzási magatartáshoz vezető kiváltó okok kezelése, valamint források, támogatás és oktatás biztosítása annak érdekében, hogy az egyének megértsék a dohányzás kockázatait és előnyeit. A dohányzás abbahagyásának ösztönzése és az egészséges életmódra vonatkozó döntések előmozdítása pozitívan befolyásolhatja az emberek jólétét, és csökkentheti a dohányzással kapcsolatos negatív következményeket.