- Megbélyegzés és diszkrimináció: A dohányosokat gyakran megbélyegzik és diszkriminálják a társadalomban. Előfordulhat, hogy egészségtelennek, felelőtlennek és nem vonzónak tekintik őket, és diszkriminálják őket a foglalkoztatás, a lakhatás és a szociális környezetben.
- Társadalmi elszigeteltség: A dohányzás társadalmi elszigetelődéshez vezethet, mivel az egyének és a nemdohányzók kerülik a dohányzókkal való érintkezést az egészségügyi kockázatok és a dohányzással kapcsolatos negatív attitűdök miatt.
-Gazdasági következmények: A dohányzás befolyásolhatja a háztartás pénzügyeit, mivel gyakran drága szokás. Egyes esetekben az orvosi költségek és a dohányzással összefüggő termelékenységkiesés pénzügyi terhet jelenthet.
A dohányzás pszichológiai hatásai:
- Függőség: A nikotin, egy erősen addiktív anyag a cigarettában, nikotin-függőséghez és -függőséghez vezethet. Ez a függőség erős sóvárgásban, abbahagyás utáni elvonási tünetekben, valamint kényszeres vagy ismétlődő dohányzási magatartásban nyilvánulhat meg.
-Hangulat és viselkedés: A dohányzás átmenetileg megváltoztathatja a hangulatot és a viselkedést. Egyes dohányosok arról számolnak be, hogy dohányzás közben ellazulnak vagy energikusnak érzik magukat, míg mások fokozott szorongást vagy ingerlékenységet tapasztalnak, amikor nem tudnak dohányozni.
- Koncentrációs nehézség: A nikotin ronthatja a koncentrációt és a figyelmet. Ez káros hatással lehet a tanulmányi teljesítményre és a munka termelékenységére.
A dohányzás jogi következményei:
-Jogi korlátozások: Számos országban és régióban olyan dohányzásmentességi irányelveket vezettek be, amelyek korlátozzák a dohányzást nyilvános helyeken, például munkahelyeken, éttermekben és tömegközlekedési eszközökön. Ezen irányelvek megsértése jogi következményekkel járhat, például pénzbírsággal vagy szankcióval.
-Biztosítási vonatkozások: A dohányzás hatással lehet a biztosítási díjakra, ami magasabb költségeket jelent a dohányosok számára, mint a nemdohányzóké.