A fekete halál súlyosan csökkentette Európa lakosságát. Becslések szerint az európaiak 30-60%-a halt meg a járvány során. Ez munkaerőhiányhoz vezetett, ami viszont megemelte a béreket.
A megnövekedett bérek növelték az egyszerű emberek vásárlóerejét, ami a különféle áruk és szolgáltatások iránti kereslet felfutásához vezetett. A fogyasztói kereslet ilyen növekedése serkentette a gazdaságot, és végül Európa-szerte a megnövekedett gazdasági aktivitás és innováció időszakát indította el.
2. Parasztlázadás:
A bérnövekedés és a parasztlétszám csökkenése a jobbágyoknak nagyobb alkuerőt adott a hűbérurakkal szemben. Ez parasztlázadások sorozatát eredményezte Európa-szerte. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb az 1381-es angliai parasztlázadás volt, amelynek célja a feudalizmus és a jobbágyság megszüntetése volt.
3. A feudális rendszer hanyatlása:
A munkaerőhiány és a parasztlázadások erősödése meggyengítette a feudális urak hatalmát. Ez a feudális rendszer fokozatos hanyatlásához és a centralizáltabb nemzetállamok kialakulásához vezetett.
4. A városok és a kereskedelem növekedése:
A feudális rendszer hanyatlásával az emberek elkezdtek a városokba költözni munkát keresni. Ez a városok növekedéséhez és a kereskedelem bővüléséhez vezetett.
5. Tudományos és kulturális vívmányok:
A fekete halál újból felkeltette az érdeklődést a tudomány és az orvostudomány iránt, miközben az emberek igyekeztek megérteni a járvány okait és gyógymódokat találni. Ez új orvosi technikák és kezelések kifejlesztéséhez, valamint az anatómia és a biológia iránti fokozott érdeklődéshez vezetett.
A pestis okozta zavarok szintén hozzájárultak a reneszánszhoz, a kulturális újjászületés és innováció időszakához Európában.
6. Változások a művészetben és az irodalomban:
A fekete halál a művészetre és az irodalomra is mély hatást gyakorolt. A korszakból származó számos műalkotás és irodalom tükrözi azt a félelmet, kétségbeesést és vallási érzelmet, amely a járvány idején átjárta a társadalmat.