* Az egység hiánya: Az önerősítő mozgalom nem egységes mozgalom volt, hanem a különböző hivatalnokok és értelmiségi csoportok eltérő erőfeszítéseinek összessége. Az egység hiánya megnehezítette egy összetartó stratégia kidolgozását és végrehajtását Kína megerősítésére.
* Belső ellenállás: Az önerősítő mozgalom a kínai kormány és a társadalom ellenállásával szembesült. Sok hivatalnok és értelmiségi ellenezte a mozgalom reformjait, amelyekben a hagyományos kínai értékeket és intézményeket fenyegetőnek tekintették.
* Külföldi ellenzék: Az önerősítő mozgalom a külföldi hatalmak ellenállásával is szembesült, akik attól tartottak, hogy egy erősebb Kína veszélyezteti érdekeiket a térségben.
* Túl kevés, túl késő: Mire az önerősítő mozgalom elkezdődött, már késő volt megmenteni Kínát a nyugati imperializmus erőitől. Az ország már akkor is gyenge és megosztott volt, hadereje és gazdasága messze elmaradt a nyugati hatalmakétól.
Az önerősítő mozgalom végül kudarcot vallott, mert nem tudta leküzdeni ezeket a kihívásokat.