A 19. század sarkalatos időszakot jelentett a pszichológia történetében, mivel a pszichológia önálló tudományágként való megjelenését látta. Számos kulcsfontosságú tényező járult hozzá a pszichológia felemelkedéséhez ebben az időszakban:
1. Filozófiai hatásra :
- A filozófia fejlődése, különösen olyan filozófusok munkái, mint Immanuel Kant, John Stuart Mill és Wilhelm Wundt, megalapozták az elme empirikus tanulmányozását.
2. A fiziológia és az idegtudomány fejlődése:
- Az élettan és az idegtudomány fejlődése, például az idegrendszer és az agyi funkciók felfedezése biológiai alapot biztosított az emberi viselkedés és a mentális folyamatok megértéséhez.
3. Kísérleti módszerek:
- A más tudományterületek, például a fizika és a kémia kísérleti módszereinek átvétele lehetővé tette a kutatók számára, hogy kontrollált kísérleteket végezzenek, és empirikus adatokat gyűjtsenek a pszichológiai jelenségek tanulmányozására.
4. Wilhelm Wundt és az Első Pszichológiai Laboratórium:
- Wilhelm Wundtot gyakran a pszichológia atyjaként tartják számon. 1879-ben létrehozta az első pszichológiai laboratóriumot a Lipcsei Egyetemen Németországban. Ezzel kezdetét vette a kísérleti pszichológia, ahol a kutatók kontrollált körülmények között szisztematikusan tanulmányozhatták a mentális folyamatokat.
5. Pszichofizika:
- A pszichofizika, a fizikai ingerek és a szubjektív élmény kapcsolatának vizsgálata kiemelt kutatási területként jelent meg. Gustav Fechner Weber-Fechner törvényre vonatkozó munkája lefektette az érzékszervi észlelés kutatásának alapjait.
6. Strukturalizmus:
- A strukturalizmus, amelynek úttörője Wilhelm Wundt, az elme szerkezetének elemzésére és a mentális folyamatok alapvető elemeire bontására összpontosított. Ez a megközelítés a tudat és az észlelés alapvető építőköveinek megértését célozta.
7. Funkcionalizmus:
- A William James és mások által vezetett funkcionalizmus az elme és a viselkedés adaptív funkcióit hangsúlyozta. Arra törekedett, hogy megértse, hogyan szolgálnak a mentális folyamatok gyakorlati célokat, és hogyan segítik az organizmusokat a környezetükhöz való alkalmazkodásban.
8. Élettani pszichológia:
- Élettani pszichológusok, mint például Ivan Pavlov és Ivan Sechenov, a mentális folyamatok mögött meghúzódó élettani mechanizmusokat vizsgálták. Pavlov klasszikus kondicionáló kísérletei betekintést nyújtottak a tanulásba és a viselkedésmódosításba.
9. Freudi Pszichológia:
- Sigmund Freud pszichoanalitikus elmélete forradalmasította a tudattalan megértését és a viselkedésre gyakorolt hatását. Freud munkája jelentős eltérést jelentett a hagyományos megközelítésektől, és megnyitotta az utat a pszichoanalízis területe előtt.
10. Alkalmazott pszichológia:
- A pszichológia olyan alkalmazott területekre ágazott ki, mint a klinikai pszichológia, az oktatáspszichológia és az ipari pszichológia, gyakorlati problémákkal és valós problémákkal foglalkozva.
A 19. század végére a pszichológia legitim tudományággá nőtte ki magát, kísérleti módszerekkel és elméleti keretekkel vezérelte a kutatást és a vizsgálatot. Az ebben az időszakban lerakott alapok a mai napig formálják a pszichológia területét.