1. Antidepresszánsok :
Az antidepresszánsok, például a szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók (SSRI-k), valamint a szerotonin- és noradrenalin-újrafelvétel-gátlók (SNRI-k) gyakran a pánikbetegségek kezelésére használt első vonalbeli gyógyszerek. Ezek a gyógyszerek segítenek szabályozni a szerotonin és a noradrenalin szintjét az agyban, amelyek a hangulatszabályozásban és a szorongásban szerepet játszó neurotranszmitterek. Az SSRI-ket, például a fluoxetint (Prozac), a paroxetint (Paxil) és a citalopramot (Celexa) gyakran írják fel pánikbetegségekre.
2. Benzodiazepinek :
A benzodiazepinek gyors hatású gyógyszerek, amelyek gyorsan enyhítik a pánikrohamokat. Úgy fejtik ki hatásukat, hogy fokozzák a gamma-aminovajsav (GABA) nevű neurotranszmitter hatását, amely nyugtató és nyugtató hatású. A pánikbetegség kezelésében használt gyakori benzodiazepinek közé tartozik a klonazepam (Klonopin), a lorazepam (Ativan) és az alprazolam (Xanax). A benzodiazepineket a függőség lehetősége miatt általában rövid távra írják fel az akut tünetek kezelésére, és fokozatosan csökkentik.
3. Triciklikus antidepresszánsok :
A triciklikus antidepresszánsokat (TCA), például az imipramint (Tofranil) és a dezipramint (Norpramin) alkalmazták pánikbetegségek kezelésére, bár ezeket ritkábban írják fel, mint az SSRI-k és SNRI-k. A TCA-k befolyásolják a szerotonin és a noradrenalin újrafelvételét az agyban, ezáltal enyhítik a szorongás és a depresszió tüneteit. A TCA-k azonban több mellékhatást okozhatnak, mint az újabb antidepresszánsok.
4. Buspiron :
A buspiron egy szorongásoldó gyógyszer, amelyet néha a szorongás hosszú távú kezelésére használnak, beleértve a pánikbetegséget is. A benzodiazepinektől és az SSRI-ktől eltérően fejti ki hatását azáltal, hogy szelektíven aktiválja a szerotonin receptorokat. A buspiron általában több hétig tart, hogy elérje teljes terápiás hatását, és kevésbé hatékony pánikbetegség súlyos esetekben.
5. Vagal Nerve Stimulation (VNS) :
A VNS egy sebészeti kezelési lehetőség súlyos, gyógyszerrezisztens pánikbetegségben szenvedők számára. Ez magában foglalja egy eszköz beültetését a mellkas bőre alá, amely elektromos impulzusokat ad a vagus ideghez, egy hosszú ideghez, amely összeköti az agytörzset a hasfallal. A VNS segít szabályozni az autonóm idegrendszer aktivitását, potenciálisan csökkentve a pánik tüneteit.
Fontos megjegyezni, hogy a pánikbetegségek kezelésének kiválasztása személyre szabott, és azt egészségügyi szakemberrel egyeztetve kell meghatározni. Felmérhetik a tünetek súlyosságát, a kórtörténetet és az egyéni preferenciákat, hogy a legmegfelelőbb allopátiás kezelési megközelítést javasolhassák.