- Szociális szorongás:A szociális szorongásos zavart (SAD) a szociális helyzetektől való túlzott félelem jellemzi, beleértve a barátokkal való beszélgetést is. Aggódhat amiatt, hogy elítélnek, zavarba hoznak vagy elutasítanak, és ez a szorongás pánikrohamhoz vezethet.
- Megelőző szorongás:Előfordulhat, hogy már azelőtt pánikrohamra számít, mielőtt elkezdene beszélni a barátaival. Ez a szorongás vagy pánikroham elvárása önbeteljesítő jóslatot indíthat el, és tényleges pánikrohamhoz vezethet.
- Gondolathurkok:Pánikroham alatt tolakodó gondolatokat tapasztalhat, amelyek folyamatosan ismétlődnek az elméjében. Ezek a gondolatok összefüggésbe hozhatók az irányítás elvesztésétől való félelemmel, az őrülettől való félelemmel vagy a halálfélelemlel. Ezek a gondolathurkok fokozhatják a pánikrohamot, és még nyomasztóbbá tehetik azt.
- Hipervigilancia:A hipervigilancia a potenciális fenyegetésekkel szembeni fokozott tudatosság és figyelem állapota. Ez a szorongásos zavarok tünete lehet, és hajlamosabbá teheti a pánikrohamokat olyan helyzetekben, amikor sebezhetőnek érzi magát.
- Érzelmi kiváltó tényezők:Bizonyos témák vagy megbeszélések erős érzelmi reakciókat válthatnak ki, például haragot, szomorúságot vagy szorongást. Ha nehéz témáról beszél barátaival, ezek az érzelmek felerősödhetnek, és pánikrohamhoz vezethetnek.
- Fizikai kiváltó tényezők:Néha a fizikai érzések, például a pulzusszám vagy a légzés megváltozása pánikrohamot válthatnak ki. Ezeket az érzéseket stressz, szorongás vagy más olyan tényezők okozhatják, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a beszélgetéshez.
Ha pánikrohamot tapasztal, fontos szakember segítségét kérni. A terapeuta segíthet megérteni a pánikrohamok kiváltó okait, és megküzdési mechanizmusokat dolgozhat ki azok kezelésére.