Egészség és a Betegség
1. A gravitáció hatása a vérnyomásra: Ha feksz vagy ülsz, a szíved az agyvel egy szinten helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy a gravitáció nincs jelentős hatással az agy véráramlására, és a vérnyomás viszonylag stabil marad.
2. Felállás: Amikor felállsz, a gravitáció lefelé húzza a vért az alsó végtagok felé. Ez a vértérfogat és a nyomás csökkenését okozza a test felső részén, beleértve az agyat is.
3. Szinusz carotis válasz: A nyak mindkét oldalán elhelyezkedő nyaki artériák speciális receptorokat, úgynevezett carotis sinusokat tartalmaznak, amelyek érzékelik a vérnyomás változásait. Amikor a vérnyomás csökken, ezek a receptorok jeleket küldenek az agyba.
4. Baroreflex válasz: Az agy veszi a jeleket a carotis sinusoktól, és a baroreflex válasz aktiválásával reagál. Ez a reflex növeli a szívfrekvenciát és összehúzza az ereket, hogy megkísérelje emelni a vérnyomást.
5. Ideiglenes eltérés: Néhány másodpercbe telik, amíg a baroreflex reakció teljesen beindul, és kompenzálja a vérnyomásesést. Ebben a rövid időszakban előfordulhat, hogy az agy nem kap elegendő mennyiségű vért, ami szédüléshez vagy szédüléshez vezethet.
6. Kockázati tényezők: Bizonyos tényezők növelhetik a felállás közbeni szédülés kockázatát, beleértve a kiszáradást, bizonyos gyógyszerek (például vízhajtók vagy vérnyomáscsökkentők), szívbetegségek, cukorbetegség és autonóm idegrendszeri rendellenességek.
7. Közös adaptáció: Idővel a legtöbb ember alkalmazkodik a felállással összefüggő vérnyomásváltozásokhoz, és a szédülés hajlamos csökkenni vagy teljesen eltűnni. Néhány ember azonban krónikus tüneteket tapasztalhat, ebben az esetben fontos, hogy konzultáljon egészségügyi szolgáltatóval.
Összefoglalva, a túl gyors felállás átmeneti vérnyomásesést és véráramlást okoz az agyban, ami szédülést okoz. Ez gyakori jelenség, de akiknél gyakori vagy súlyos tünetek jelentkeznek, orvoshoz kell fordulniuk.