1. Stigma és tabu: A mentális betegségeket gyakran megbélyegzik a társadalom. Ha a bûnözõket mentálisan betegnek nevezik, az tovább erősítheti ezt a megbélyegzést, és megerõsítheti azt az elképzelést, hogy a mentális problémákkal küzdõ emberek veszélyesek vagy kiszámíthatatlanok.
2. A megértés hiánya: Sok ember csak korlátozottan érti a mentális betegségeket. A bűnözők elmebetegnek minősítése pontos ismeretek vagy megfelelő értékelés nélkül túlságosan leegyszerűsítheti a bűnözői magatartáshoz hozzájáruló összetett tényezőket.
3. Tévinformáció: A mentális betegségekkel kapcsolatos téves információk terjesztése megerősítheti a sztereotípiákat, és tovább erősítheti azokat a tévhiteket, amelyek szerint a mentális betegségben szenvedők nagyobb valószínűséggel folytatnak bűnözői magatartást.
4. Csökkentett felelősség: Egyes esetekben a bûnözõkre elmebetegként való utalás kísérlet lehet cselekedeteikért való felelõsségük csökkentésére. Ez negatív hatással lehet az elszámoltathatóságra, a jogi eljárásokra és az igazságszolgáltatásra.
5. Az együttérzés és az empátia hiánya: Ha az egyéneket együttérzés vagy megértés nélkül mentálisan betegnek minősítik, az nem ismeri fel azokat a kihívásokat és szenvedéseket, amelyekkel szembe kell nézniük. Hozzájárulhat a mentális problémákkal küzdők társadalmi kirekesztéséhez is.
6. Diskrimináció: A mentális betegségek becsmérlő címkeként való használata a mentális egészségi állapotú emberek diszkriminációjához vezethet különféle körülmények között, beleértve a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyi ellátást.
Alapvető fontosságú, hogy a bűnözésről, a mentális egészségről és az egyéni felelősségről szóló megbeszéléseket érzékenyen, pontosan és a bűnözői magatartás kiváltó okainak megértésére összpontosítsuk. A mentális betegségeket nem szabad elbagatellizálni, és nem szabad az emberi viselkedés bonyolultságának megszégyenítésére vagy elvetésére használni.