A tudás és a megértés hiánya: Az idegengyűlölet egyik leggyakoribb oka egyszerűen a más kultúrákkal és emberekkel kapcsolatos ismeretek és megértés hiánya. Ennek számos tényezője lehet, például a más kultúráknak való korlátozott kitettség vagy a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos oktatás hiánya.
A versenytől való félelem: Az idegengyűlölet néha abból fakad, hogy félnek az erőforrásokért, munkahelyekért vagy társadalmi státuszért folytatott versenytől. Ez a félelem a csoportok közötti valós vagy vélt különbségeken alapulhat, és gazdasági vagy társadalmi kihívások is súlyosbíthatják.
Csoportazonosító és hűség: Azok az emberek, akik erősen azonosulnak saját csoportjukkal, és szükségét érzik annak védelmében, nagyobb valószínűséggel fognak idegengyűlölő magatartást tanúsítani. Ez néha reakció lehet az uralkodó kultúrát vagy életmódot érő fenyegetésekre.
Politikai manipuláció: Az idegengyűlöletet politikai vezetők vagy más befolyásos személyek is felkelthetik, akik ezt eszközként használják a hatalom fenntartására vagy a saját céljaik előmozdítására. Azáltal, hogy „mi kontra ők” érzést keltenek, ezek a vezetők elvonhatják a figyelmet a valódi problémákról és a bűnbak kisebbségi csoportokról.
Történelmi és kulturális tényezők: Egyes társadalmakban az idegengyűlölet vagy a diszkrimináció történelmi öröksége lehet, amely idővel fennmaradhat, és hatással lehet a kulturális attitűdökre és viselkedésekre. Az egyes csoportokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák és előítéletek generációkon át öröklődhetnek, és erősíthetik az idegengyűlöletet.
Fontos megjegyezni, hogy az idegengyűlölet sokrétű probléma, amelynek mélyen gyökerező okai vannak, és nincs egyetlen magyarázat, amely teljes mértékben megragadja annak összetettségét. Az idegengyűlölet kialakulásához hozzájáruló különféle tényezők megértésével munkálkodhatunk az előítéletek leküzdésében, a tolerancia és a megértés előmozdításán, valamint befogadóbb társadalmak kialakításán.