* Alapellátásban dolgozó orvosok: A legtöbb beteg számára ezek az orvosok jelentik az első kapcsolatfelvételi pontot. Sokféle betegséget diagnosztizálnak és kezelnek, szükség esetén szakorvoshoz is irányítják a betegeket.
* Szakemberek: Ezek az orvosok speciális képzéssel rendelkeznek az orvostudomány egy bizonyos területén. Olyan összetett egészségügyi állapotokat diagnosztizálhatnak és kezelhetnek, amelyek túlmutatnak az alapellátó orvosok hatáskörén.
* Sebészek: Ezek az orvosok műtéteket végeznek különféle egészségügyi állapotok kezelésére.
* Kórházak: A kórházak nagy egészségügyi létesítmények, amelyek szolgáltatások széles skáláját kínálják, beleértve a sürgősségi ellátást, a műtétet és a fekvőbeteg-ellátást.
* Sürgősségi központok: Ezek a központok nem sürgősségi betegségek és sérülések esetén nyújtanak orvosi ellátást. Általában este és hétvégén vannak nyitva, és rövidebb várakozási időt kínálnak, mint a kórházakban.
* Kiskereskedelmi rendelők: Ezek a klinikák olyan üzletekben találhatók, mint a CVS és a Walgreens. Alapvető egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak, mint például az influenza elleni védőoltások és a fizikai kezelés.
A magánbiztosítók jellemzően olyan szolgáltatói hálózattal rendelkeznek, amelyekkel szerződést kötöttek. Ez azt jelenti, hogy a betegek a hálózaton belül bármely orvoshoz vagy más egészségügyi szolgáltatóhoz fordulhatnak anélkül, hogy zsebből kellene fizetniük. Egyes magánbiztosítási tervek azonban azt is lehetővé teszik, hogy a betegek hálózaton kívüli szolgáltatókat keressenek fel, de előfordulhat, hogy magasabb önrészt vagy társbiztosítást kell fizetniük.
Fontos, hogy egyeztessen magánbiztosítójával, hogy megtudja, mely orvosi rendelők találhatók a hálózatában. Az alapellátó orvosától is kérhet olyan szakorvosok és más egészségügyi szolgáltatók ajánlásait, akik elfogadják a biztosítást.