2. Letartóztatott fejlesztés: Vannak, akiknél az érzelmi és pszichológiai fejlődési folyamat visszamaradt, ami a fiatalabb egyéneknél gyakoribb viselkedéshez vezet. Ennek oka lehet a nevelés, a gyermekkori tapasztalatok vagy az érzelmi kihívásokkal való szembenézés és leküzdés elutasítása.
3. Az önismeret hiánya: Előfordulhat, hogy valaki nincs tudatában annak, hogy viselkedése hogyan hat másokra, vagy hiányoznak az introspekciós készségek ahhoz, hogy felismerjék és kezeljék éretlen cselekedeteiket.
4. Szokásos minták: Egyes egyéneknél éretlen szokások és viselkedési minták alakultak ki, amelyek az életkor előrehaladtával rögzülnek és nehezen változtathatók.
5. Személyiségjegyek: Bizonyos személyiségjegyek, mint például a nárcizmus, az impulzivitás és az empátia hiánya, bármely életkorban hozzájárulhatnak az éretlen viselkedéshez.
6. Külső tényezők: A külső tényezők, mint például az állandó stressz, pénzügyi nehézségek vagy egészségügyi problémák néha arra késztethetik az embereket, hogy visszatérjenek az éretlen megküzdési mechanizmusokhoz.
7. Középkorú válság: Az életközépi krízis bizonytalanság érzéséhez, szorongáshoz és az elveszett fiatalság visszaszerzésének vágyához vezethet, ami éretlen viselkedésekhez vezethet megküzdési mechanizmusként.
8. A kötelezettségek elkerülése: Egyes egyének elkerülhetik a felnőttkori kötelezettségek vállalását, ehelyett úgy döntenek, hogy éretlen módon cselekszenek, hogy elkerüljék a felnőttkori nyomást és kihívásokat.
9. Társadalmi készségek hiánya: Ha valakiből hiányoznak a szocializáció és érettség során elsajátított szociális készségek és érzelmi szabályozási technikák, akkor éretlen viselkedést mutathat.
10. Regresszió: Egyes esetekben az egyének visszafejlődhetnek éretlen viselkedésmódokhoz, mint védekezési mechanizmushoz a stresszre vagy a túlterhelt helyzetekre válaszul.