1. Csökkent vestibularis funkció:
A kor előrehaladtával az egyensúlyt és a térbeli tájékozódást szabályozó vestibularis funkciójuk fokozatosan hanyatlik. A vesztibuláris rendszer a belső fülben és az agyban lévő érzékszervekre támaszkodik, hogy feldolgozza a fejmozgásokról szóló információkat és fenntartsa az egyensúlyt. Az életkor előrehaladtával ezek az érzékszervek és idegi kapcsolataik megromolhatnak, ami az érzékszervi bemenet csökkenéséhez és a mozgással kapcsolatos jelek kevésbé hatékony feldolgozásához vezethet.
2. Csökkent szenzoros integráció:
Az agy azon képessége, hogy integrálja a vesztibuláris rendszerből származó érzékszervi információkat, a látást és a propriocepciót (a testhelyzet tudatát) az életkorral csökken. Az érzékszervi integráció ilyen csökkenése megnehezítheti a felnőttek számára a gyors mozgásváltozásokhoz való alkalmazkodást, ami szédülést és utazási betegséget okozhat.
3. Merevség és csökkentett rugalmasság:
Az életkor előrehaladtával ízületeik és izmaik merevebbé és kevésbé rugalmassá válnak. Ez a csökkent rugalmasság korlátozhatja a fej és a nyak azon képességét, hogy szabadon mozoghasson centrifugálás közben, ami további kihívást jelent a vesztibuláris rendszer egyensúlyban tartási képességében.
4. Csökkent véráramlás:
Az öregedés az általános keringés és a véráramlás hanyatlásával jár a test különböző részein, beleértve az agyat is. Az agy csökkent véráramlása befolyásolhatja a vesztibuláris rendszer működését, és hozzájárulhat szédüléshez és utazási rosszulléthez.
5. Gyógyszerek és egészségügyi feltételek:
Bizonyos gyógyszerek, például az antibiotikumok és az antihisztaminok olyan mellékhatásokkal járhatnak, mint a szédülés és a szédülés. Ezenkívül a mögöttes egészségügyi állapotok, mint például a belső fül rendellenességei, neurológiai állapotok vagy szív- és érrendszeri problémák, hozzájárulhatnak a felnőttek szédülésének és utazási betegségének fokozott hajlamához.
6. Szorongás és pszichológiai tényezők:
A szorongás és a pszichológiai tényezők is szerepet játszhatnak a mozgási betegségben és a szédülésben. Azok a felnőttek, akik hajlamosabbak a szorongásra, vagy akiknek a kórtörténetében utazási betegség szerepel, intenzívebb tüneteket tapasztalhatnak, amikor pörögnek vagy mozgással kapcsolatos tevékenységeket végeznek.
Fontos megjegyezni, hogy léteznek egyéni eltérések, és nem minden felnőttnél fokozott a hajlam a szédülésre és a mozgási betegségre az életkor előrehaladtával. A rendszeres fizikai aktivitás, a jó általános egészség megőrzése és az olyan technikák gyakorlása, mint a forgáshoz vagy a mozgást indukáló tevékenységekhez való fokozatos alkalmazkodás, sok egyénnél segíthet enyhíteni ezeket a tüneteket. Ha a szédülés és az utazási rosszullét súlyossá válik, vagy megzavarja a mindennapi életet, a megfelelő kivizsgálás és kezelés érdekében tanácsos egészségügyi szakemberrel konzultálni.