Hogyan tesztelsz emberen STD-t?

Különféle módszereket alkalmaznak a férfiak szexuális úton terjedő betegségeinek (STD-k) tesztelésére. Íme a gyakori tesztelési módszerek:

1. Vizeletvizsgálat:

- Vizeletmintát vesznek, és megvizsgálják bizonyos, STD-ket okozó baktériumok vagy vírusok jelenlétét.

- Általában chlamydia, gonorrhoea és néha trichomoniasis vizsgálatára használják.

2. Vérvizsgálat:

- Vérmintát vesznek annak ellenőrzésére, hogy vannak-e olyan antitestek, amelyeket a szervezet bizonyos STD-fertőzésekre válaszul termel.

- A vérvizsgálattal kimutatható a szifilisz, a HIV, és néha a hepatitis B is.

3. Tamponteszt vagy kultúra:

- Pamut törlőkendővel mintát vesznek az érintett területről (húgycső, végbél vagy torok).

- A mintát ezután egy laboratóriumba küldik tenyésztésre, hogy azonosítsák a fertőzést okozó baktériumokat vagy vírusokat.

- Ezt a módszert gonorrhoea, chlamydia, herpes simplex vírus (HSV) és szifilisz tesztelésére használják.

4. Helyszíni gyorstesztek:

- Ezek olyan diagnosztikai vizsgálatok, amelyek gyors eredményt adnak, és orvosi rendelőben vagy klinikán is elvégezhetők.

- Kis vérmintát vagy tampont használnak a specifikus STD-t okozó szervezetek jelenlétének kimutatására.

5. Nemi szervek vizsgálata:

- A fizikális vizsgálat során az orvos szemrevételezéssel megvizsgálhatja a nemi szerveket az STD-k jeleire, például fekélyekre, sebekre vagy kiütésekre.

6. Nukleinsav-amplifikációs tesztek (NAAT):

- Ezek a molekuláris tesztek kimutatják az STD-t okozó mikroorganizmusok genetikai anyagát (DNS vagy RNS).

- A NAAT-ok nagyon érzékenyek, és kis mennyiségben is képesek azonosítani az STD-ket.

Az egyén számára javasolt speciális vizsgálatok a tüneteitől, a szexuális előzményeitől és a kockázati tényezőktől függenek. Alapvető fontosságú, hogy konzultáljon egészségügyi szolgáltatóval a megfelelő értékelés és tesztelés érdekében, hogy biztosítsa az STD-k pontos diagnózisát és megfelelő kezelését.