Rosszul működő vagy zavart családi környezet:
* Elhanyagolás vagy bántalmazás gyermekkorban.
* Antiszociális vagy antiszociális viselkedésű szülők.
* A szülői melegség és szeretet hiánya.
* Inkonzisztens szülői nevelés.
* Rossz kommunikációs és konfliktusmegoldó készség a családon belül.
A kábítószerrel való visszaélés, mentális betegség vagy bűnözői magatartás szülői vagy családi anamnézisében szintén növelhető a szociopátia kialakulásának kockázata. Fontos megjegyezni, hogy ezek a kockázati tényezők nem vezetnek automatikusan szociopátiához, és sok ember, aki ilyen körülmények között nő fel, nem válik szociopatává.
A szociopátia gyakran társul más, egyidejűleg előforduló mentális egészségi zavarokhoz, például személyiségzavarokhoz, hangulati zavarokhoz vagy szerhasználati zavarokhoz. Kezelése nehéz, és hosszú távú terápiát és beavatkozást igényel. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés segíthet a szociopátia tüneteinek kezelésében és a jövőbeni antiszociális vagy bűnözői magatartás megelőzésében.