A fogorvosok által a fogüregek feltöltésére használt anyagnak ugyanolyan tágulási együtthatóval kell rendelkeznie, mint magának a fognak. Mi történik, ha különböznek?

A fogászatban használt tömőanyagnak a fogszerkezethez hasonló hőtágulási együtthatóval kell rendelkeznie a megfelelő kötés biztosítása és a szövődmények elkerülése érdekében. Ha a tágulási együtthatók eltérőek, számos probléma merülhet fel:

1. Szivárgás és határbontásban :

- Ha a tömőanyag a hőmérséklet változásai miatt a fogtól eltérő ütemben tágul vagy húzódik össze, akkor a tömés szélein hézagokat vagy réseket képezhet.

- Ez a szivárgás lehetővé teszi a baktériumok beszivárgását, ami másodlagos bomláshoz, érzékenységhez és a helyreállítás lehetséges meghibásodásához vezet.

2. Stressz és mikrotörések :

- Ha a tömőanyag jobban kitágul, mint a fog, az feszültséget és feszültséget okozhat a fogszerkezetben, ami mikrotörésekhez vagy repedésekhez vezethet.

- Ezek a mikrotörések veszélyeztethetik a fog szilárdságát, és érzékenyebbé tehetik a további károsodásokra.

3. Megtartás elvesztéset :

- Ha a tömőanyag jobban összehúzódik, mint a fog, idővel összezsugorodhat és elveszítheti a fogszerkezeten való tapadását.

- Ez a retenciós veszteség a tömés kieséséhez vagy meglazulásához vezethet, ami cserét vagy további kezelést igényel.

4. Műtét utáni érzékenységre :

- Az expanziós együtthatók különbségei hozzájárulhatnak a posztoperatív érzékenységhez.

- Ha a tömőanyag a foghoz képest egyenetlenül tágul vagy húzódik össze, az olyan termikus igénybevételeket okozhat, amelyek stimulálják a fog pulpáját (idegét), ami kellemetlen érzést és érzékenységet okoz a meleg vagy hideg ingerekre.

E szövődmények elkerülése érdekében a fogorvosok gondosan választják ki a természetes fogszerkezethez hasonló tágulási együtthatójú tömőanyagokat, biztosítva a tartós és jól integrált pótlást.