1. Kölcsönhatás fertőzött rágcsálókkal :A pestis elsősorban vadon élő rágcsálóktól, például patkányoktól, mókusoktól és mormotáktól származik. Ezek az állatok fertőzött bolhákat hordoztak, amelyek átadták a baktériumokat az embereknek.
2. A bolhák megfertőzése :Ha egy fertőzött rágcsálót megharap egy bolha, a Yersinia pestis baktérium elszaporodik a bolha emésztőrendszerében. Ez azt okozhatja, hogy a bolha eltömődhet, és nem tud megfelelően táplálkozni, ami fokozott hajlamot okoz több gazdaszervezet megharapására vér után kutatva.
3. Emberi bolhacsípés :A fertőzött bolhák rágcsálókról az emberekre ugrálnak, és megharapják őket, így a Yersinia pestis baktériumot az emberi véráramba juttatják. A bolhacsípés helye általában duzzadt és fájdalmas nyirokcsomóvá alakul, amelyet bubónak neveznek, ami a bubópestis jellegzetes tünete.
4. Terjedés köhögéssel és tüsszögéssel :Egyes esetekben tüdőpestis fordulhat elő, amikor a pestisbaktériumok elérik a tüdőt, és olyan tüneteket okoznak, mint a köhögés és a tüsszögés. Ha egy fertőzött személy köhög vagy tüsszent egy másik személy közelében, a baktériumok légúti cseppek útján terjedhetnek, ami emberről emberre terjedhet.
5. Kapcsolatfelvétel a fertőzött anyagokkal :A pestis fertőzött anyagokkal vagy testnedvekkel, például fertőzött személy vagy állat gennyével vagy vérével való érintkezés útján is terjedhet. Ez a fajta átvitel fordulhat elő orvosi eljárások, fertőzött tetemek kezelése vagy fertőzött személy holmijával való szoros érintkezés során.
Fontos megjegyezni, hogy a pestis emberről emberre terjedése leginkább a középkori járványok idején volt jellemző, mint például a fekete halál idején, ahol a túlzsúfoltság, a rossz higiénia és az orvosi ismeretek hiánya hozzájárult a betegség gyors terjedéséhez. A modern közegészségügyi intézkedések és az antibiotikumok jelentősen csökkentették a pestis terjedésének és járványainak kockázatát.