Egészség és a Betegség
Struktúra: A tüskék általában három alegységből állnak:S1, S2 és S3. Az S1 alegység a gazdasejtek felszínén található specifikus receptorokhoz kötődik, míg az S2 alegység a vírusburok és a gazdasejt membránja közötti fúziót közvetíti. Úgy gondolják, hogy az S3 alegység szerepet játszik a tüskekomplexum stabilizálásában.
Funkció: A tüskék elsődleges feladata, hogy megkönnyítsék a vírus bejutását a gazdasejtbe. Az S1 alegység egy specifikus receptorhoz kötődik a gazdasejt felszínén, ami konformációs változásokat vált ki a tüskeproteinben. Ezek a konformációs változások feltárják az S2 alegységet, amely azután beilleszkedik a gazdasejt membránjába, és létrehoz egy fúziós pórust. Ezen a fúziós póruson keresztül a vírusgenom bejut a gazdasejtbe.
Példák: A tüskék számos vírusban találhatók, beleértve a koronavírusokat, az influenzavírusokat és a HIV-t. A koronavírusok esetében a tüskefehérje felelős az emberi sejtek ACE2 receptorához való kötődésért. Ez a kölcsönhatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a vírus képes legyen megfertőzni az embereket és COVID-19-et okozni.
Spike mutációk: A tüskeprotein mutációi jelentős hatással lehetnek a vírus fertőzőképességére és patogenitására. Például a COVID-19-et okozó vírus, a SARS-CoV-2 tüskeproteinjének egyes mutációiról kimutatták, hogy növelik a vírus átvihetőségét és a semlegesítő antitestekkel szembeni rezisztenciáját. Ezek a mutációk komoly aggodalomra adnak okot, mert új fertőzési hullámokhoz és a vakcinák kiszökéséhez vezethetnek.
Összefoglalva, a tüskék számos vírus alapvető alkotóelemei, amelyek döntő szerepet játszanak a vírus azon képességében, hogy megfertőzze a gazdasejteket. A tüskeprotein mutációi jelentős hatással lehetnek a vírus fertőzőképességére és patogenitására, ezért nagy aggodalomra adnak okot a vírusos pandémiák összefüggésében.