1. Az izomtónus elvesztése: Amikor egy személy elveszti az uralmat az izmai felett, a légutakat támogató izmok, például a nyelv és a nyak izmai ellazulnak, és elzárhatják a légutakat.
2. Aspiráció: Ebben az állapotban a személy elveszítheti a hatékony nyelési képességet, ami növeli annak kockázatát, hogy folyadékot, hányást vagy váladékot szívjon be a tüdőbe, ami tovább akadályozza a légutakat.
3. Csökkentett szellőzési ráfordítás: Az izomkontroll elvesztése a légzésért felelős izmokat is érintheti, ami felszínes légzéshez vagy akár légzésleálláshoz vezethet. Ez veszélyezteti a légutakat, és csökkenti az oxigén és a szén-dioxid cseréjét.
4. Trauma: Azokban az esetekben, amikor az izomkontroll elvesztése trauma, például gerincvelő-sérülés vagy fejsérülés miatt következik be, közvetlenül a légutak szerkezete károsodhat, ami elzáródást okozhat.
A légutak gyors megnyitása az ilyen sérülteknél kulcsfontosságú a légzés helyreállításához és a potenciálisan életveszélyes szövődmények megelőzéséhez. A légutak átjárhatóságának fenntartása biztosítja a megfelelő szellőzést és lehetővé teszi az oxigén eljutását a tüdőbe, segítve a sérült állapotának stabilizálását a további orvosi segítség megérkezéséig.