Egészség és a Betegség
• Rossz záródás: A felső és az alsó fogak eltolódása vagy abnormális érintkezése.
• Stressz és szorongás: A fizikai és pszichológiai stressz megnövekedett tudatalatti izomtevékenységhez vezethet, ami bruxizmusban nyilvánulhat meg.
• Bizonyos gyógyszerek: Egyes antidepresszánsok és antihisztaminok összefüggésbe hozhatók az éjszakai bruxizmus fokozott kockázatával.
• Alvási zavarok: A bruxizmus összefüggésbe hozható olyan alvászavarokkal, mint az alvási apnoe és a nyugtalan láb szindróma.
• Genetika: Egyes egyéneknek genetikai hajlama vagy örökletes hajlama lehet a bruxizmusra.
• Koffein, nikotin és alkohol: Ezek az anyagok serkentő és izomstimuláló hatásúak, ami hozzájárulhat a bruxizmushoz.
• Egészségügyi állapotok: Bizonyos neurológiai állapotok, mint például a Parkinson-kór, és a gyomor-bélrendszeri problémák, mint például a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD), szintén összefüggésbe hozhatók a bruxizmussal.
• Obstruktív alvási apnoe (OSA): Ez egy alvászavar, amelyet alvás közben ismétlődő teljes vagy részleges légúti elzáródás jellemez. Gyakori izgalmakhoz és alvástöredezettséghez vezethet, ami növelheti a bruxizmus kockázatát.
• Orofacialis fájdalom: A krónikus orofacialis fájdalom, mint például a temporomandibularis ízületi rendellenességek (TMJD), bruxizmust okozhat az izomgörcsök vagy az állkapocs izmainak fájdalommal összefüggő feszültsége következtében.
• Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek, például az antidepresszánsok és az antipszichotikumok fokozott izomaktivitást és mozgászavarokat okoznak, amelyek mellékhatásként bruxizmust is tartalmazhatnak.